Századok – 1992
Közlemények - Szabó Dániel: Egy választás Erdélyben (1869) III–IV/449
j о szabó dániel 30 Mindez az első nap történhetett, mivel az adott községek a felső járásban vannak s Mészkő kivételével a lakosság többsége magyar. 31 Itt Deák Ferenc 1861 augusztusi úgynevezett második feliratára történik utalás, amely nem fogadja el Magyarország és az örökös tartományok közötti közös ügyeket. Annak ellenére, hogy Deák Ferenc által fogalmazott szövegről van szó, Deák álláspontváltozása következtében a későbbi ellenzéki pártok utalnak rá különböző dokumentumaikban 1866-tól. 1. Mérei Gyula:Magyar politikai pártprogrammok 1867-1914. Budapest, 1934.16,102. 32 Valószínűleg itt már a választás második napjára tér rá a beszámoló, mivel a szék román lakosságának többsége itt található: néhány községben magyarok nem is laktak. 33 A dulló a székely székekben a szolgabíró hatóságával felruházott tisztviselő. Az elnevezés onnan ered, hogy eljárása az adóvégrehajtásnál néha az adós vagyonának elpusztításával járt. 34 Az 1869-es választás idején a sajtóban elteijedt, hogy a szerdahelyi felhívás hatására „a románok Aranyosszéken, Doboka- és Alsó-Fehérmegyében, valamint Fogaras vidékén is a passzivitás mellett nyilatkoztak". Magyar Polgár 1869. márc. 17.4. és szószerint átveszi Alföld 1869. márc.20.2. Ezek után nem meglepő a lelkesedés: .Aranyosszék képviselőválasztása mai napon kezdődőtt, még pedig azon igen örvendetes eseménnyel, hogy a székben levő hat tiszta román ajkú község egybeírt választói is teljes számban részt vettek abban.... Vajha román testvéreink e példát minél számosabban követnék, s adnák jelét annak, hogy politikai elveiket nem előre kiadott utasítás, hanem tiszta meggyőződés sugallja." Századunk 1869. márc.21.2. 35 A székek élén nem főispán, hanem főkirálybíró állt. 36 Utalás arra, hogy az illető postamester az 1849 utáni abszolutizmus idején közigazgatási tisztviselő volt. 37 Felvincz. 38 A rossz névkiejtés nem pusztán Aranyosszéken okozott problémát 1869-ben, Fogaras Felső kerületében Benedek Gyula állt szemben George (György) Bari(iu (Baritz)-al. A bizottság a leadott 1017 szavazat közül csak 868-at fogadott el a két jelöltre szólónak, a többit visszautasította. M.O.L K-150.1869. Il.kútfő 10.tétel.2375. A dualizmus későbbi története során előfordult, hogy nemzetiségi területen egyes politikusokat eredeti nevükön is indítottak képviselőjelöltnek, remélve, hogy a magyar és a nemzetiségi névkiejtés csökkenti azok nyerési esélyét. 39 A megadott szám azt mutatja, hogy a szék román lakossága igen aktívan vett részt a választáson. Egy 1865-ös kimutatás, amely lényegileg azonos számú választójogosultat mutat ki Aranyosszéken, mint amennyi 1869-ben volt, 513-ra teszi a román választójogosultak számát. M.O.L Abszolutizmuskori Levéltár D-215.II.kútfő.l5.tétel. 91848/1865. 40 A választások népünnepély jellege közismert. Szinte mindenkor és mindenütt nagy etetéssel, itatással volt összekötve, bár nem mindig lekenyerezés célzattal. Példáként állhat itt az 1869-ben több lapban megjelent közlemény: „Az aradi választás napján Pölzl és Bauer sörcsarnokában 22 400 pohár sört, 2800 messzely bort, 2300 pár virslit, 9 borjút, 28 bárányt, 8000 zsömlyét, és 170 kenyeret fogyasztottak el." Fővárosi Lapok 1869 márc.17.248. 41 Kolozsvári Közlöny 1869 április 10.2. (180). 42 Az ahit, hogy az „osztrák" rendszer megszűnésével, azaz egy önálló magyar állam létrehozásával egy polgári állam alapvető funkciói is megszűnnek, eléggé elterjedt 1869-ben a magyarországi választók körében. Bizonyítja ezt például egy Pest megyei kortesnóta: ,A baloldal azt izeni/Nem kell dohány, fináncz, stempli. 43 A dualizmus-kori választójogi szabályozás alapelve az volt, hogy szavazati joggal a valamiféleképpen (birtok, műveltség, önállóság, stb.)meghatározott helyi elitnek kell rendelkeznie. Mivel Aranyosszéken a választójogosultak többsége „régi jogon" jutott ezen állampolgári joghoz, a Kolozsvári Közlöny cikkírója nyugodtan tekinthette őket e liberális elvnek meg nem felelőeknek. 44 A szavazóhelyiség előtti hasonló verekedések elkerülését megakadályozandó, a dualizmus későbbi választásain a választási bizottság külön gyülekezési helyet jelölt ki az egyes pártoknak. 45 1869-ben több helyen felmerült, hogy a képviselőjelölti és a kortesi funkcióknak teljesen külön kell válniuk. Például Nyári Pál a Pest megyei baloldali megyebizottsági tagok januári értekezletén „A képviselőjelöltekre nézve azon nézetét nyilvánítá... hogy jobb szeretné, ha a képviselőjelölt meg sem jelennék a kerületben, hanem elégnek tartatnék a kerület ajánlása." A Hon 1869 jan.12.2.
