Századok – 1992
Közlemények - Szabó Dániel: Egy választás Erdélyben (1869) III–IV/449
egy választás erdélyben (1869) 463 az illető vármegyében, vidéken, vagy székben semmi birtokuk sincs, nem tartoznak oda, annál kevésbé lehet pedig ott szavazási joguk." Alapvetően a régi jog túlsúlyából következik, hogy a szék 20 éven felüli férfilakosságának több mint 53%-a rendelkezett választójoggal. 12 Magyar Országos Levéltár (M.O.L.) Abszolutizmuskori Levéltár D-215. Il.kutfő. 15. tétel. 91848/1865. 13 M.O.L. K-150. Belügyminisztériumi általános iratok. 1869/II.kutfó/10.tétel. 6423/869. 14 Az uralkodói kéziratot 1. A Nép Zászlója 1869 febr.27.3. 15 Érdekes módon Szikos Ferenc, Fodor Mózes és Bakiró András neve a jegyzőkönyv következő részében nem fordul elő, s az első napi aláíráskor megjelenik egy alkalomra Baktsi Ádám. 16 A dualizmus időszakának kezdetén a szavazójogosultak összeírására közvetlenül a választások előtt került sor. A választójogi törvény 1874-es megváltoztatása után e listát minden évben el kellett készíteni, hogy mindig készen álljon egy esetleges választás lebonyolítására. 17 Az általános, s az 1874-es törvény utáni kötelező szavazási jegyzőkönyv nem így nézett ki. A lapok fejrészére a jelöltek nevei kerültek, s alájuk a rájuk szavazatot adó polgároké. így a másokra eső szavazatok, vagy a rossz névkiejtések csak mint visszautasított szavazatok tartattak nyilván. 18 Itt a jegyzőkönyv nyilvánvalóan nem teljes. Nem utal a jelölés folyamatára. A törvény szerint egy választópolgárnakjoga volt jelöltet állítani, s ha több jelölt volt, tíz választópolgár kérésére az elnök elrendelte a szavazást. Egyetlen képviselőjelölt esetén ő lett a képviselő, szavazás nélkül, egyhangúlag vagy közfelkiáltással. 1869-ben Erdélyben akkor is szavaztak, ha nem volt ellenjelölt 1. A Hon 1869 ápr.30.2. esti kiadás. Ennek valószínű oka Wenckheim Béla belügyminiszter rendelete, amelyben utalva az erdélyi 1791.XI.tc.-re, tiltja a felkiáltással való szavazást. M.O.L. K-150. П. kútfő. 10. tétel. 802. Itt a közfelkiáltás kifejezés félreértéséről van szó. Az erdélyiek eredeti értelemben magyarázták, tehát azon reformkori gyakorlat szerint, hogy a megyegyűlésen összegyűlt a két tábor, s hangosan kiáltozták jelöltjük nevét, s amelyik tábor nagyobbnak tűnt, azaz hangosabb volt, annak jelöltje lett a követ.l. Révész, László: Die Anfänge des ungarischen Parlamentarismus. München 1968. A közfelkiáltás kifejezés a dualizmus korában Magyarországon már csak annyit jelentett, hogy ellenjelölt nélkül. 19 Ha összeadjuk a felsorolt szavazatokat, akkor csak 503 személy szavazatait kapjuk meg. Az elírást már a korszakban is észrevették, s ceruzával rákerült a jegyzőkönyvre a tényleges szavazatszám, az 1006. 20 Furcsának tűnik a „senkire" adott szavazat, de megmagyarázza egy másik erdélyi kerületből származó választási beszámoló: „Sajnosan kellett e választás alatt tapasztalni, hogy a román testvérek, le az utolsó rétegekig tévútra vannak vezetve; sokakat a választásra megjelentek közül visszatérítettek, többen bejöttek ugyan a szavazatszedő bizottsághoz, elmondani azt, hogy miután román jelölt nincs, ők pedig más nemzetiségűre szavazni nem akarnak, senkire sem adják szavazatukat." Kolozsvári Közlöny 1869 márc.23.2. 21 Érdekes módon először szerepel a leve a jegyzőkönyvben. 22 A korábbi senki és méltóságos megnevezések is ide kerülhettek. 23 Másutt is előfordul országos nevek említése a szavazás során, itt nem pusztán Doboka megye alsó kerületére gondolok, ahol a császár is kapott két szavazatot, hanem például Kolozsvárra, ahol Kossuth Lajos és két fia, Deák Ferenc, Görgei Arthur, Vetter Antal is kaptak szavazatot. 24 A választók „tájékozottságát" mutatja, hogy páran a választási elnökre (bár rossz névkiejtéssel) adták szavazatukat. 25 Láthatóan valamennyi jelölt nevét többször ejtették rosszul a választók. Mind az első napi számolásnál, mind a végsőnél egyértelmű, hogy Gál Miklós nevének kiejtése okozott a legkisebb problémát, s aránylagosan Maurer Béla nevével volt a legtöbb baj. Függetlenül a bizottság jó- vagy rosszindulatától megállapítható, hogy a kormánypárti jelöltek több, mint kétszer annyi szavazatot kaptak, mint az ellenzékiek, még akkor is, ha a rosszul ejtett neveket is számoljuk. Ugyanakkor a rossz névejtés beszámításával kiderül, hogy a választók valószínűleg konzekvensen szavaztak, azaz mind a két szavazatukat ugyanazon párt jelöltjére adták. 26 Magyar Polgár 1869 április 23.(169). 27 Csipkés Lajost 1872-ben balközépi programmal Aranyosszéken képviselővé választották. Csatlakozott a 48-as párthoz, majd 1874 májusában a Függetlenségi Párt tagja lett. Ugyanezen év decemberében gyógyíthatatlan elmebetegsége miatt megvált mandátumától. 28 Zeyk József 1834-ben született, 1866-ban lett Aranyosszék Deák-párti képviselője. Résztvesz a református egyház kormányzásában. 1895-ben magyar báróságot kapott. 29 Gál Miklós helyi birtokos családból származott, apja főkirályblró volt. 1848 49-ben az aranyosszéki nemzetőrség századosa. 1861-ben aranyosszéki alkirálybíró. 1866-ban lett Aranyosszék képviselője. Az unitárius egyház tanácsosa. Meghalt 1880 jún.8-án kövendi birtokán.
