Századok – 1992
Közlemények - Standeisky Éva: Antiszemita megmozdulások Magyarországon a koalíciós időszakban II/284
antiszemita megmozdulások a koalíciós időszakban 307 több mint félmillió áldozatáról. Mindössze egy bekezdésben ítéli el a törvény azokat a rendelkezéseket, intézkedéseket, amelyek 1945 előtt a zsidókat sújtották, mivel ezek ellenkeznek „az emberiség örök eszményeivel és a magyar nép erkölcsi felfogásával és a magyar jog szellemével". Jóval több szó esik a zsidókat mentő magyarok áldozatkészségéről, azokról, akik „sok ezer emberi életet mentettek meg a pusztulástól. Ezzel kifejezésre jutott a magyar nép egyetemének ellenállása... Ez az ellenállás világossá tette, hogy a magyar nép nem azonosítja magát a faji üldözéssel". 1947-ben nyilvánosan alig esett szó az antiszemitizmusról. Nincs nyoma zsidóellenes megnyilvánulásoknak, antiszemita atrocitásoknak. A lappangó antiszemitizmus meglétét jóval nehezebb bizonyítani. Hogy e téren is sok volt még a tennivaló, arra Bibó István írása a példa. Bibó, az elfogulatlan politikai gondolkodó, aki pártállását tekintve parasztpárti volt, 1948-ban a Válaszban jelentette meg Zsidókérdés és asszimiláció Magyarországon 1944 után című tanulmányát. Az erősödő diktatúra légkörében ennek a fontos írásnak nem lehetett önvizsgálatra késztető, tisztulási folyamatot elindító hatása. JEGYZETEK 1 Oszip István felszólalásából az MKP Központi Vezetőségének 1946. augusztus 2-i ülésén. Politikatörténeti Intézet Levéltára (a továbbiakban PIL) 174. fond. 2 csoport, 35. őrzési egység (274-2/35) 2 ,A deportált, amikor hazatért ötszázezer pengőt (inflációs pénzről van szó! S.É.) kap kézhez. Ez új egzisztenciájának alapja: a lakberendezésé és a felruházásé is" (Haladás, 1946. február 8. 3 FJ. Beranek Das Judentum in Polen. Ost-Europa Handbuch. Köln, 1959.; R. Hammer: Bürger zweiter Klasse. Antisemitizmus in der Volksrepublik Polen und der UdSSR. Hoffmann und Campe 1974.; P. Lendvai: Anüsemitismus ohne Juden. Europa V. 1972.; E. Silbener: Kommunisten zur Judenfrage. Westdeutscher V. 1983. Az összehasonlító munkák közül lásd: F. Fejtő: Judentum und Kommunismus. Anüsemitismus in Ost-Europa. Wien Europa V. 1967. 4 PIL F KV 82. 1945. október 1. 5 PIL 274-16/119. 6 Mindkét idézet и.о. 7 PIL 274-7/292. A levél kelte: 1945. november. 8 Varga László: A magyar zsidóság 1945. után. Hiány 1990. február 27. 9 PIL 274-11/60 10 Uo. 11 Uo. 12 PIL 274-11/67 13 Varga János: A miskolci népítélet 1946. Medvetánc 1986/2-3. 14 PIL 274-2/35 15 Uo. 16 PIL 274-11/59. Az ózdi eseményekre vonatkozóan további idézetek is ebből az 59-es őrzési egységből valók. Tömpe András, 1970-ben így emlékezett: .Anarchista bűnöző elemek provokációi útján (úgy, hogy a saját körükbe tartozó Antalközi József nevű munkást leütötték) tömeglázadást váltottak ki, amit csak nagy erőfeszítéssel tudtunk lecsillapítani. Farkas Mihály ekkor utasítást adott nekem, hogy vetessem őrizetbe a gyár igazgatóit és vezető állású beosztottait, akik a horthysta időben is ott dolgoztak és a felszabadulás után nagyrészt a szociáldemokrata pártba léptek be. Tekintettel arra, hogy semmi nem bizonyította ezek bűnrészességét, megtagadtam az utasítás végrehajtását..." (PIL 867-2/t-101) 17 PIL 274-11/64 írója: E. Kovács Kálmán, a jelentés kelte: 1946. május 27. 18 Weinberger Ernő 1946. május 24-én kelt beszámolója. Magántulajdonban. 19 A Szolnok megyei rendőrfőkapitány vezetőjének 1946. június 9-i jelentése. Belügyi Szemle, 1982. 8.SZ. 55.0.
