Századok – 1992
Közlemények - Standeisky Éva: Antiszemita megmozdulások Magyarországon a koalíciós időszakban II/284
308 standéi sky éva 20 PIL 274-11/64 21 Uo. 22 Magántulajdonban 23 PIL 274-11/64. 24 Másolata magántulajdonban. Kelte: 1946. július 25. 25 L. 22. Íj. 26 Másolata magántulajdonban. Kelte: 1946. november 30. Az ítélet 1947. február 3-án emelkedett jogerőre. 27 L. 17. Íj. 28 L. 24. Íj. 29 Szabad Szó, 1946. május 25. 30 Nemzetgyűlési napló, 1946. május 25. 279-282. és 311-314. A három felszólaló: Szolnoki István (kisgazdapárti), Drózdy Győző (pártonkívüli) Szeder Ferenc (szociáldemokrata). Szolnoki és Drózdy napirend előtt kértek szót, Szeder interpellált. 31 PIL 274-11/64. A következő idézetek is innen 32 L.24. Íj. 33 A nemzetgyűlés július 31-i ülése. A vitát Reicher Endre felszólalása indította. Nemzetgyűlési napló 1946. 689-693. 34 „Éles harcot a Pártban jelentkező antiszemita megnyilvánulásokká] szemben" - sürgeti egyikük (PIL 274-11/67. L. még: PIL 274-8/16. 35 L. erről részletesebben: Standeisky Éva: A Lakos-ügy. Magyarország 1989. 34. 36. sz. 36 Az MKP-n belüli felelősségrevonást is politikai szempontok motiválták. Ha a kommunisták felelőssége nem volt eltussolható egy erőszakos akcióban — mint például a szentesi rendőrgyilkosság, a kunmadaras! pogrom és a miskolci „népítélet" esetében — a párt igyekezett tagjait a felelősség alól kivonni. Ezt úgy tudta elérni, hogy vagy megakadályozta a bírói eljárás lefolytatását (ez megtörtént a szentesi gyilkosok esetében) vagy a kommunista elkövetők helyett más pártbeli felbujtókat keresett (lásd a kunmadarasi pogrom tárgyalását), vagy egy idő után amnesztiára javasolta az elítélt kommunistákat. Ez utóbbira a miskolci tettesek további sorsa a példa. A 16 letartóztatott vádlott közül négy volt fasiszta, nyilas, kettő szociáldemokrata, hat kommunista és négy pártonkívüli. 1947 februárjában a megye kommunista vezetése egyeztette az MKP országos központjával, valamint a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályával (amelyet a kommunista Péter Gábor vezetett) az amnesztiákra javasolhatók névsorát. Csak három kommunista jöhetett számításba. A másik három azért nem, mert közülük került ki az egyik megölt miskolci lisztkereskedő közvetlen gyilkosa, a másik kettő súlyosan bántalmazta a sérüléseibe később belehalt miskolci rendőrnyomozót. Elkövetett cselekményük súlyossága miatt nem voltak felteijeszthetők amnesztiára. 37 PIL 274-2/35. Az MKP KV ülésének jegyzőkönyve. Rákosi Mátyás beszéde. Teljes szövegét ld.: Társadalmi Szemle 1990. november. Standeisky Éva bevezetőjével és jegyzeteivel. 38 PIL 274-2/35. Oszip István felszólalása a KV augusztus 2-i ülésén. Teljes szövegét lásd: Társadalmi Szemle. 1990. november. 39 Révai József: Ködösítők. Szabad Nép, 1946. március 31.; Molnár Erik Zsidókérdés Magyarországon. Társadalmi Szemle, 1946 május; Révai József: Pogrom és népmozgalom. Szabad Nép 1946. június 16.; Horváth Márton: Zsidóság és asszimiláció. Társadalmi Szemle, 1946 augusztus. 40 A nemzetgyűlés 1946. október 3-i ülése. Nemzetgyűlési napló, 906-908. A további idézetek is innen: 909.; 919-920.; 923-927.; 928. 41 Idézi: Magyar Nemzet 1989. április 14. „A magyar nép nem azonosítja magát". Az 1946: XXV. törvénycikk a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről.
