Századok – 1992
Közlemények - Standeisky Éva: Antiszemita megmozdulások Magyarországon a koalíciós időszakban II/284
302 standéi sky éva jogászból álló testületek sok esetben a megérdemeltnél enyhébb ítéletet hoztak. A kunmadarasi ítélet kapcsán kibontakozó heves parlamenti vita során jól nyomon követhetőek a bírói apparátushoz fűződő pártpolitikai érdekek Az FKGP képviselői független esküdtszék felállítását sürgették, amelyet a munkáspártok azzal vertek vissza, hogy az esküdtek sorsolása esetén nagy valószínűséggel jobboldaliakból, reakciósokból, fasisztákból állna az ítélethozó testület. A kisgazdapárti képviselő joggal tette szóvá, hogy egyes munkáspárti befolyás alatt álló népbíróságok nemegyszer a tárgyaláson jelenlévő — a kommunista párt által szervezett — hallgatóság nyomására hivatkozva hoztak igazságtalanul súlyos ítéleteket. Ugyanakkor azt a tömegmegmozdulást, amelyet a kunmadarasi Kisgazdapárt kezdeményezett, reakciósnak, fasisztának bélyegezték, s a helyi kisgazdapártiakat köztársaságellenes megmozdulás szervezésével vádolták meg, s e vád alapján hoztak halálos ítéleteket. A pogrom kapcsán kirobbant politikai vitából és az elkövetőkkel szembeni eljárási módból az 1944 decemberében megindult demokratikus átalakulás megtorpanására is következtethetünk. Kunmadarason az antiszemita csőcselék embereket ölt meg, többeket súlyosan bántalmazott. A bírósági felelősségre vonáskor a zsidókat ért sérelmekről, a pogrom elítéléséről alig esett szó. Ez vonatkozik a feljebbviteli tárgyalásra is, ahol egyébként korrigálták a népbíróság igazságtalanul súlyos és megalapozatlan ítéleteit. (Nagy Jánost felmentették, Takács Gergely börtönbüntetését 2 év és 2 hónapra mérsékelték, Tóth Zsigmondot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték) Az MKP fokozatosan dezorganizálta a polgári demokrácia intézményrendszerét, mindenekelőtt a belügyi és igazságügyi szerveket, megakadályozta a korlátolt jogállamiság örököltén avult kereteinek megújítását, s ezzel a közéletet a pártpolitikai csatározások színterévé tette, ahol a hagyományos fegyverekkel harcolók egyre inkább hátrányba kerültek. A kunmadarasi események a demokrácia törékenységét, sebezhetőségét mutatták. A viszálykodó pártok mögött egyre fenyegetőbben kezdett kirajzolódni egy jövendő diktatúra árnyéka. Az antiszemita megmozdulások hatása a kommunista pártra 1946 nyarától több kommunista szorgalmazta, hogy az MKP lépjen fel a párton belüli antiszemitizmus ellen. 3 4 A miskolci eseményekig azonban az MKP vezetése nem vette komolyan a figyelmeztetéseket. A kommunista politikai doktrína szerint ugyanis az „osztályellenség legyőzése", a hatalom megragadása mindennél előbbre való, a párt az eszközökben nem lehet válogatós. Azokra kell támaszkodnia, akik rendelkezésre állnak. így fel sem vetődött, hogy a kisnyilasokat, antiszemitákat el kellene távolítani a pártból. Valami magyarázatot mégis adni kellett arra, hogy miért éppen a kommunisták szervezte megmozdulásokon hangzottak egyre durvább antiszemita kijelentések, miért ezeket kísérték zsidóellenes atrocitások? Egyes helyi kommunista vezetők, kommunista rendőrkapitányok tétova kísérletet tettek az okok feltárására. Igyekezetüket feletteseik nem honorálták. Sőt, nem egy esetben éppen őket tették felelőssé a párt számára nem kívánatos jelenségek bekövetkeztéért. Azzal vádolták őket, hogy nem szervezték jól meg az akciót, nem voltak elég éberek az ellenséges provokációkkal szemben.