Századok – 1992

Közlemények - Csöppus István: Komáromi norma – egy szociálpolitikai kísérlet II/259

komáromi norma 275 Arad és Torontál k.e.e. vármegye vezetősége — miközben egytértését fejezte ki a véghatározatban javasoltakkal — rámutatott arra, hogy „hogy a munkáscsaládok nyo­morának jelentős oka éppen a nemzeti szempontból végtelenül fontos szaporaságban rejlik, amiért is elsőrendű követelmény, hogy a mezőgazdasági munkásság keresete több gyermek esetén bizonyos kiegészítéshez jusson".8 4 Fejér vármegye törvényha­tósága a családi pótlék fizetésének legcélravezetőbb útját az országos bérkiegyenlítő alap létrehozásában látta. Ha a családi pótlék fizetése,,... a munkaadó kötelességévé tétetnék, esetleg éppen azon nem kívánatos állapot idéztetne elő, hogy a szociális érzékkel nem rendelkező munkaadók nem alkalmaznának többgyermekes mezőgaz­dasági munkásokat és szegődményeseket".8 5 Külön kell szólnunk arról, hogy a sokgyermekes mezőgazdasági munkavállaló­kat Somogy vármegye egyes munkaadói a komáromi normától függetlenül és eltérő módon támogatták. A családi pótlék fizetésének egyik formája volt, hogy a földbir­tokos minden cseléd és általában egy gazdasági évre szerződött munkavállalója után szeptember 10-ig 10 pengőt fizetett a megyei családi bérkiegyenlítő alapba. Az igény­jogosultság feltétele volt, hogy a munkavállalónak a gazdasági év április 1-én három­nál több gyermeke legyen életben. A törvényesen született gyermekkel azonos elbí­rálás alá esett a házasságon kívül világra jött, vagy törvényesített, vagy kormányha­tósági megerősítéssel örökbe fogadott, továbbá a mostoha gyermekek, valamint a teljesen árva unokák. így egy-egy jogosult gyermek után a szülő (gyám) évente kv. 15-20 pengő családi pótlékot kapott.8 6 Voltak viszont a vármegyében olyan gazda­ságok, amelyek mezőgazdasági dolgozóknak minden gyermeke után havi 5 P segélyt fizettek, mások viszont csak négy gyermekes mezőgazdasági munkáscsaládot része­sített anyagi támogatásban. Részükre a negyedik és az ötödik gyermek után negye­dévenként 25 kg kétszerest (búza és rozs) adtak. A három gyermekkel rendelkezők pedig semmiféle juttatásban nem részesültek.8 7 Vizsgáljuk meg országos viszonylatban mekkora népességet érintett, illetve mi­lyen költségkihatással járt volna a mezőgazdasági munkavállalók minden gyermeke 13 éves korig családi pótlékban részesül. 5.táblázat Mezőgazdasági munkavállalók és gyermekeik számának alakulása Megneve­zés férfi 1 nő 7 éven aluli 7-14 év közötti Megneve­zés kereső férfi nő férfi nő Megneve­zés kereső férfi nő kereső eltartott kereső eltartott Gazdasá­gi cseléd 212.455 3.441 66.934 64.968 7.500 45.561 367 46.441 Gazdasá­gi mun­kás 424.587 129.762 118.318 118.458 13.530 67.889 8.188 76.211 Kertésze­ti mun­kás 9.337 1.224 1.921 1.802 295 1.347 42 1.608 Összesen 646.379 134.427 187.173' 185.228 21.325 114.997 8.597 124.230 Összesen 780.806 641.550 Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények 96. kötet 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom