Századok – 1992

Közlemények - Szabó A. Ferenc: Népesedés; telepítés a századfordulón. Beksics Gusztáv nézetei II/227

258 szabó a. ferenc 84

.Ázsiából Oroszország többé nem jöhet ki. Ázsiát nem vetheti le, még ha égeti is, mint Nessus inge." - 143. 1. „Oroszországnak legfőbb feladata, hogy lakosságát arányba hozza óriási kiterjedésével, különösen Ázsiában... Az Ázsiában kibontakozó szlávság ellensúly és természetes védelem leend a sárga vesezdelemmel szemben." 144. 85

Uo. 176. 1. 86

Uo. 119-120. 87

A történeti demográfia napjainkban már nem fogadja el Acsády számításait; Magyarország )k kiűzése után valószínűleg megközelítette a 3,5-4 milliót. 89

I.m. 122. 1. A teljes levél ismerete nélkül nem lehet eldönteni, mennyi volt Bismarck soraiban a komolyan veendő gondolat, s mennyi az irónia. Tény, hogy Magyarország — legalábbis hadi tekintetben — a 18. századi örökösödési és napóleoni háborúk idején Ausztria legfontosabb utánpótlási területének számított. „Hogy szökhet a magyarság a sorsa által kijelölt helyre? A magyarság kis népek közt él. A kis népeknek ezt az övét barna, fekete és piros nagynépek veszik körül. Ezeket a kis népeket a történelem kényszere és a népi élet közlekedő csatornái fűzték eddig egy közösségbe. Ez a közösség szétszakadt, három tenger készül szétmosni egy szigetet. E kis népek közt egyetlenegy sincs, amelynek olyan nagy érdeke volna, hogy ez a sziget erős gátakkal zárkózzék el a tenger elől, mint a magyar. Ausztriát Németország húzza, a szlávokat a szlávság, Romániát a latin nyugat - minekünk egy menedékünk van: ha e területen a széthúzó erők ellen új centripetális erő támad. A magyarságnak, mint századok óta annyiszor, ennek az erőnek kell támasztékot adni." Németh László: Tánu VII. 1934. február, 73. 93 i.m. 244. ^Fábián EnuS: A belső gyarmatosítás ideológiája. AETAS 9., 1988/2. 89. 95

Megegyezik tanulmányunk következtetésével Fábián Emó tanulmányának az a gondolata, amelyet dolgozatunk anyagának összegyűjtése után olvastunk: „Beksics Gusztáv a naivan teoretizáló vagy publicisztikai közhelyeket hangoztató nacionalistákkal ellentétben a tudományok pozitív, adatszerű eredményeinek és módszereinek alkalmazásával dolgozta ki azokat a reformterveit, amelyektől a nemzetállam megerősödését várta... A modern politikát az „aritmetika törvényejvel" igyekezett összhangba hozni. Semmi nem tudta eltéríteni attől a meggyőződésétől, hogy egyedül az olyan politika készítheti elő a jövőt, mely a statisztika, a demográfia és a szociológia eredményeinek felhasználására támaszkodik." Uo. 77-78. 90

I.m. 221. 9* Uo. 245.