Századok – 1992
Tanulmányok - Gyarmati György: Modernizációs szükséglet és hatalmi érdek konfliktusa. Az igazgatásszervezet átalakítása Magyarországon. 1945–1950 II/202
a közigazgatás átalakítása 1945-1950 között 219 5.1 A tanácsrendszer képében megjelenő „önkormányzat" (1948-1950) Az 1947-es választások utáni erőviszonyok már lehetővé tetták a Magyar Kommunista Párt számára, hogy a parlament statisztálásával számolhassa fel a második világháborút követően képülő parlamentáris demokráciát. Ezt össztönözte a szeptember végén megalakuló Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája (KOMINFORM) is, alapító nyilatkozatában szólítva fel a kommunista pártokat, hogy országaikban vegyék át a hatalmat. Ez az iniciatíva hamarosan tüköződött az MKP rövidtávú célkitűzéseiben. Farkas Mihály a párt főtitkárhelyettese 1947 októberében már minden területre kiterjedő hatállyal adott utasítást az MKP megyei titkárainak ártekezletén: „az államapparátus meghódításáért kell harcolnunk. ...Növelni kell azt az érzést, hogy itt az fog történni, az helyes a magyar nép számára, amit a Kommunista Párt akar."3 8 1948 júniusáig, a Magyar Dolgozók Pártjának létrehozásáig, az önkormányzatokban ennek a programnak két fázisa különíthető el. 1947 utolsó hónapjaiban a Kisgazdapárt pozícióit „arányosították" megcsappant erejéhez. Elvesztette főispáni helyeinek felét, s hasonló mértékben csökkent képviselete a polgármesteri, jegyzői karban. Ezen pozíciókba a Baloldali Blokk pártjai delegálhattak tisztviselőket. A második szakasz 1948 első felében már az SZDP és az MKP fúziójának adminisztratív előkészítését szolgálta. A szociáldemokraták szelektív bekebelezésének folyamata leginkább a közigazgatási státusváltásokban követhető nyomon. A két párt által életre hívott úgynevezett egységbizottság tagjai, 1948. február 20-án „bizalmas" megállapodást kötöttek. Ennek értelmében az SZDP Központi Titkársága -az MKP kívánságának megfelelően — az alábbiak szerint kategorizálta az igazgatásban vezető pozíciót betöltő tagjait: a./ a pártból kizárni és állásából is elbocsátani: b./ a pártból kizárni, de állásában meghagyni; c./ állásából elbocsátani, de a pártban meghagyni 39 a kommunista pártközpont által előírt személyeket. Az elbocsátottak posztjára Rajk kommunista belügyminiszter „behelyettesítéssel" állított új, megbízható kádereket. A mindezt végrehajtó negyedik kategória, mely — egyelőre — mind állásának megtartására, mind az MDP tagságra érdemesnek minősült, csak ezt követően került sorra. Az átvettek sorsáról a továbbiakban az MDP káderosztálya, illetve az „egyesülés" után nem sokkal végrehajtott tagrevízió bizottságai döntöttek. E pártfelülviszgálat során számosan váltak nemkívánatos személyekké azok közül is, akik néhány hónappal korábban még a volt Szociáldemokrata Pártot tisztogatták a fúzió érdekében. Bár formálisan még létezett a koalíció, s nem fejeződött még be teljesen a különböző pártmaradványok agóniája, a Magyar Dolgozók Pártjának létrejöttével a kommunisták átlépték azt a Rubicont, amely — Gramsci kategóriájával élve — a hegemonisztikus uralmi struktúrát a monopolisztikus hatalomgyakorlástól elválasztotta. Farkas Mihály fentebbi szavaira emlékezve, a továbbiakban valóban az történt, amit a Kommunista Párt akart. Az MKP vezetőségének az az 1946 szeptemberében fogant — idézett — prognózisa, miszerint a népi demokrácia elveinek maradéktalan érvényesítéséhez 1-2 év haladék szükséges, találó jövendölésnek bizonyult. Korrekci-
