Századok – 1992
Tanulmányok - Frisnyák Zsuzsa: Az „Erdély-üzlet” működése Magyarországon. Az Erdélyi Szépmíves Céh II/173
az erdély-üzlet és a szépmíves céh 191 válságból kilábaló, társadalmi feszültségekkel terhes ország, a politikai környezet meghatározója Gömbös. A nemzeti erőt, egységes nemzeti közvéleményt, magyar igazságot, egységes magyar világnézetet propagáló gömbösi éra észrevette az erdélyi irodalomban rejlő lehetőségeket, és a megújult revíziós törekvések igazolását látta benne. A könyvek mondanivalójával, tartalmával nem törődve, erdélyi származásukra helyezték a hangsúlyt. Gömbös egyetlen évben sem mulasztotta el a Céh könyvnapi sátrát meglátogatni, a sajtó nap mint nap misztifikálta Erdélyt, az irodalom szerepét. A hivatalos irodalompolitika a nemzeti irodalom szerepét a revízió támogatásában jelölte meg: „mert revízió öntudatos, erős, tiszta nemzeti érzés nélkül, melyet csak a kultúra s a kultúrában, mint legfőbb tényező az irodalom ad - nem lehet".27 A helikoni irodalom tartalmában nem támogatta ugyan az irredenta törekvéseket, mégis azzá tette erdélyi származása és a hivatalos támogatás. Ha ugyanez az irodalom Magyarországon születik - nem lett volna ilyen sikeres. „Magyarországi testvérek, mutassátok meg, hogy nem felejtettétek el a vérség kapcsait" - szólította fel Bethlen Margit az olvasókat. Nem az ügynökök teremtették meg a hatalmas előfizetői tábort, mindössze ráérezve az idők szavára elmentek az emberekhez. Nem véletlenül vélekedtek úgy az ügynökök, hogy egy-egy új könyvsorozat indulásakor „pénzbeszedő körútra" indulnak.2 8 Az egész társadalmat átható nacionalizmus nemzeti köntösbe bújtatta a helikoni irodalmat - ez volt az előfizetések társadalmi oka. Az előfizetések személyes okai a legváltozatosabbak lehettek. A könyv lehet tárgy, lehet pénzbefektetés, dísz, vagy státuszszimbólum. E funkciók közül egyedül a pénzbefektetés nem jöhet szóba, mert a helikoni könyvek ára ezt nem érte el. (A legdrágább Bánffy: Megszámláltattál című kétkötetes műve volt.) A dísz-könyv már létező, sőt elengedhetetlen kelléke volt egy polgári lakásnak. Ez az indíték még a tanárok vagy szabadfoglalkozásúak funkcionális könyvtárát is befolyásolhatta. A könyvek státuszszimbólum jellege két előfizetői típusnál feltételezhető. Egyrészt azoknál, akik kiemelkedve a paraszti nem olvasó kultúrából (falusi papok, tanítók) eljutottak az írott kultúráig. Nekik a könyv szinte vallásos érték. Másrészt azoknál, akik a lecsúszás állandó létbizonytalansága mellett így kívántak bizonyítani. A könyv lehet a tanulás eszköze is. Ez a funkció különösen a gimnáziumi önképzőkörök, egyetemi szemináriumok előfizetéseinél nyilvánvaló. Sokaknál meg lehet figyelni az igényes irodalom iránti szeretet is. Vargha Dámján egyetemi ny.r. tanár (Beöthy Zsolt és Gyulai Pál tanítványa), Dutka Ákos költő és a kor legjelentősebb irodalomtörténésze Horváth János olvasói voltak a helikoni irodalomnak. Horváth János és Vargha Dámján felfogása teljesen ellentétes volt, mégis mindkettőjük könyvespolcán ott voltak az erdélyi könyvek.2 9 Az előfizetők között találjuk a Szabolcs vármegyei Bessenyei Kört, a székesfehérvári Vörösmarty Kört, a kaposvári Berzsenyi Társaságot, a szekszárdi Vas Gereben Irodalomi és Művelődési Kört, a pápai Városi Közművelődési Egyesületet. Majdnem valamennyi irodalmi kör propagramjában megtalálhatók azok a pontok, melyek indokolják az előfizetést. Pl. az újpesti Közművelődési Kört a nemzeti eszme fejlesztése céljából hívták életre, a Berzsenyi Társaság célul tűzte ki a megszállt területen élő írók támogatását. Dilettáns, amatőr írók, költők is szép számban előfordulnak az előfizetők között: Kerek György görögkatolikus kántortanító, Kovács Margit stb. Gyarmathy B. János
