Századok – 1992

Tanulmányok - Frisnyák Zsuzsa: Az „Erdély-üzlet” működése Magyarországon. Az Erdélyi Szépmíves Céh II/173

192 frisnyák zsuzsa pénzügyi számvevőségi tanácsos nemcsak olvasta az erdélyi irodalmat, hanem maga is írt Erdélyről elbeszéléseket (pl. „Nem adjuk Erdélyt!") Igen jelentős az előfizetések okai között az erdélyi származás. Nagyon sokan Erdélyben születtek, ott jártak iskolába, a kolozsvári egyetemen tanultak, tanítottak. Sokan valamelyik erdélyi hivatalban dolgoztak. Sok az előfizetők között a menekült is. Radnóti Istvánnak a Külkereskedelmi Hivatal titkárának pl. el kellett mene­külnie szülőföldjéről. Barabás Samu református lelkészt „hajthatatlan magyarságér­zelmei" miatt több ízben letartóztatta a román hatóság (sőt a házkutatás során el­vitték a bibliáit, mert bolsevista iratoknak nézték azokat). Dolch Sándor és Reibel Mihály a temesvári levente összeesküvés tagjai voltak, utóbbi 2 évig Nagyszebenben raboskodott. Mezey Sándor ref. gimnáziumi igazgató, Nagy Jenő ref. gimnáziumi tanár, Jósa János ginmáziumi tanár, Bakó Gyula árvaszéki elnök, Barts Gyula tanár a kolozsvári egyetem hallgatója volt. Ostffy Lajos főispán, Szentpétery István a MÁ­VAG igazgatója, Hedry Lőrinc főispán, Erdőhegyi Lajos ny. főispán szintén Kolozs­váron végeztek s ott avatták doktorrá. Keller Lajos az Országos Stefánia Szövetség ügyvezető igazgatója a román megszállás alatt megtagadta a hűségesküt és Magyar­országra menekült. Hlatky Endre a magyar rádió műsorigazgatója Nagyváradon szü­letett. Az erdélyi irodalom iránti szeretete és pártfogása nemcsak abban nyilvánult meg, hogy előfizető volt, hanem a rádióban rendszeresen szerepeltette az erdélyi írókat.30 A rádió 1933 telén négy erdélyi hangjátékot sugárzott, megrendezték az erdélyi irodalom hetét; Ravasz László, Szádeczky Lajos, Viski Károly, Teleki Pál stb. előadásokat tartott. A szülőföld iránti kötődést megfigyelhetjük a budapesti bírák, ügyészek és köz­jegyzők előfizetésénél is: Romániából származott 27,7%-uk.3 1 Hasonlóképpen magas az előfizetők aránya a kolozsvári kollégium Magyarországon élő volt tanárai és ta­nulói esetében is. Az erdélyi származás, a nosztalgiát ébresztő kolozsvári egyetemi évek megnyi­tották az emberek pénztárcáját. Az egyetemet végzettek a 30-as évek közepére már biztos egszisztenciával, beosztottakkal rendelkező férfiak lettek, akik alárendeltjeikre nyomást tudtak gyakorolni. A főnök felől érkező presszió hivatalos színezetet kapott a nagyfokú sajtótámogatástól, ill. a kormány tagjainak állásfoglalásaitól. A főnök felől érkező nyomás egyéni indokai a legváltozatosabbak lehettek, ellentétben a po­litikai presszióval, mely a gömbösi érához fűzhető. A nemzeti kötelezettségként beállított előfizetések, a hivatalos támogatás, az irodalomszeretet, az erdélyi származás sokak pénztárcáját megnyitotta, de mégsem mindenkiét azok közül, akiknek egész élete, politikai felfogása predesztinálta volna az előfizetést. A „nem előfizetők" vizsgálata során elkülönítve kell kezelni mindazokat, akik társadalmi helyzetük miatt nem voltak előfizetők. Az Aranykönyvben nem szerepel­nek szegényparasztok, agrárproletárok, házicselédek. A minimális számú munkás előfizető is a legjobban fizetett szakmákból került ki. (19 lakatos, 5 esztergályos, 3 nyomdász, 2 gépmester stb.) A munkásság és parasztság távolmaradása érthető, szá­mos okkal lehet magyarázni, kezdve az olvasási kultúra színvonalától, a fizetéseken

Next

/
Oldalképek
Tartalom