Századok – 1992

Történeti irodalom - 300 Jahre zusammenleben – aus der Geschichte der Ungardeutschen. Internationale Historikerkonferenz in Budapest (5–6. März 1987) (Ism.: Pritz Pál) I/162

162 TÖRTÉNETI IRODALOM 162 riából kiűzött hittestvéreiket. A Bornemissza-Haller-kormány idején mérséklődött az ellenreformáció, ezt jelzi néhány, a protestáns rendeket megnyugtató gesztus. Az unitus vallás és a románság egyenjogúságáért Inochentie Micu-Klein püspök folytatott szívós küzdelmet. A kincstári gazdálkodást az jellemezte, hogy a legnagyobb jövedelmet biztosító sókereskedelem változatlanul kamarai kezelésben maradt, de a többi ágazat jó részét bérletbe adták (a legjelentősebb a Neffzer és Rebentisch kamarai tanácsosok által létrehozott harmincadbérlet, mely az egész Neoacquistica területre kiterjedt). A bérlők egy része hagyományos tizedbérlő volt (szász natio, magyar urak), míg az új bérlők szinte kizárólag vállakozókedvú kincstári tisztviselőkből kerültek ki. Az 1720-as évektől Cameralis Directionak nevezett erdélyi kamarai igazgatóság élén sűrűn változott a vezető (1731-ig Andlem, 1734-ig Rebentisch, utána Gilleis, Arivabene és Schmidlin udvari kamarai tanácsosok). Az igazgatóságnak továbbra is szerény állandó személyzete volt. Továbbra is jellemző az erdélyiek fokozatos kiszorulása a vezető tisztségekből (kivételképpen említhető Csulai Imre jogügyi igazgató és 1736-tól a román Petru Dobra). A kincstár a védelme alatt álló kereskedőelemek jogait folyamatosan védte a rendek ellenében, hiszen ez elősegítette megtelepedésüket, ami a kincstárnak sokszoros közvetlen bevételt jelentett. A szerző összegzésképpen megállapítja, hogy mivel Erdélyt egy nálánál sokkal erósebb birodalom kebelezte be, és a volt fejedelemségnek 1711 után immár külpolitikai tényezőként is megszűnt a jelentősége, nem volt más lehetőség, mint az integráció feltételeinek javítása. Míg korábban a török Porta nem szólt bele a belpolitikába, a Habsburg-kormányzat sorozatosan tette ezt, többek között a fő tisztségviselők kinevezésénél. Új fordulat 1734/35-ben jött: az új feltételek között felnövő erdélyi vezető garnitúra nívósán politizálva immár megtalálta a védekezés lehetőségeit. A nemrég elhunyt történész-levéltáros szerző (1926-1987) széles és alapos forráselemzése fontos kézikönyve az erdélyi történet után érdeklődőknek. Czenthe Miklós 300 JAHRE ZUSAMMENLEBEN - AUS DER GESCHICHTE DER UNGARNDEUTSCHEN. INTERNATIONALE HISTORIKERKONFERENZ IN BUDAPEST (5-6. MÄRZ 1987) (Szerk.: Humbach Vendel) Budapest, tankönyvkiadó, 1988. 569 oldal 300 ÉVES EGYÜTTÉLÉS - A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK TÖRTÉNETÉBŐL. BUDAPESTI NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONFERENCIA (1987. MÁRCIUS 5-6.) Német és magyar nyelvű kétkötetes kiadványban tette közzé korántsem szokásos gyorsasággal a Tankönyvkiadó annak a nem csekély politikai jelentőséggel bíró tanácskozásnak az anyagát, amely bizton állíthatóan mérföldkőként fog kimagasodni a magyarság és a magyarországi németség barátságos kiengesztelődéséhez vezető úton. Hiszen jóllehet abban a sokévszázados együttélésben, amely majdhogynem a magyarásg Kárpát-medencei letelepedésével egyidős, amely során német papok, szerzetesek, lovagok, udvaroncok, építészek, kőfaragók, művészek, joghoz értők, majd bányászok, kézművesek és parasztok érkeztek sok hullámban az országba, ebben az együttélésben az egymást gazdagító, egymást erősítő mozzanatok mellett nem kevés volt a civódás is, s különösen megterhelte ezt a múltat az 1930-as évek második felének, a második világháború időszakának históriája, majd annak nyomán a kollektív bűnösnek bélyegzett magyarországi németség közel 40%-ának kitelepítése. A tanácskozást a Hazafias Népfront, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, a Magyar Történelmi Társulat az MTA Történettudományi Intézetének közreműködésével, s azzal az igénnyel szervezte meg, hogy azon neves magyar, magyarországi német, hazánkból eltávozott sz.-kemberek kapjanak szót, Ausztriában, az NDK-ban és az NSZK-ban élő történészek, történelemmel foglalkozó személyek, annak érdekében, hogy az elmúlt 300 esztendős együttélés mentül plasztikusabb képe bontakozzon ki. Megnyitó beszédében Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének elnöke azt az igényt támasztotta a konferenciával szemben, hogy az nyújtson átfogó, objektív, valósághű képet a 300 esztendős együttélésről. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfornt főtitkára üdvözlő beszédében azt hangoztatta, hogy a tanácskozás résztvevői olyan szerencsés körülmények között tárgyalhatják a múltat,