Századok – 1992

Történeti irodalom - Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. (Ism. Borosy András) I/149

TÖRTÉNETI IRODALOM 149 Szakirodalmi munkásságának felsorolása hosszú oldalakat követelne, hiszen német £s külföldi gaz­daságtörténeti folyóiratokban, illetve tanulmánykötetekben több száz írása jelent meg. Főbb művei közül álljanak itt a következők: Sephardim an der unteren Elbe. Ihre wirtschaftliche und politische Bedeutung vom Ende des 16. bis zum Beginn des 18. Jahrhunderts (1958); Die Zuckerwirtschaft im Kölner Raum von der napoleonischen Zeit bis zur Reichgründung (1966); Die Methoden der Wirtschafthistoriker (1972); Handelsbräuche des 16. Jahrhunderts. Das Meder"sehe Handelsbuch und die Weiser"sehen Nach-träge (1974); Deutsche Wirtschaftsgeschichte, Bd 1 (Von den Anfängen bis zum Ende des 18. Jahrhunderts (1977). Társszerzője és kiadója a Jan A Houtte szerkesztésében megjelent „Handbuch der europäischen Wirtschafts-und Sozialgeschichte" 2. kötetének (1980); Deutsche Wirtschaftsgeschichte, Bd. 2. (Vom Ausgang des 18. Jahrhunderts bis zum Ende des Zweiten Weltkriegs (1981). Tknulmányútjai ihlették a „Skizzen un­terwegs" (1983) és a ,.Dreimal Lateinamerika" (1990) с. köteteket; az utóbbit maga illusztrálta. Hidományos munkásságának németországi elismerését rendjelek is tanúsítják, tagja volt a Bajor és a Göttingeni Akadémiának, illetve tiszteletbeli tagjává választotta a Belga, a Dán és a Spanyol Királyi Akadémia, valamint a British Academy. Tanítványai közül több tanszékvezető professzor került ki Emlékét munkái őrzik meg a legméltóbban. Rolf Walter TÓTH PÉTER VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁII. 1595-1600 Vas megyei levéltári füzetek 2. Vas megyei Levéltár 1989. A közgyűlési (részgyűlési) jegyzőkönyvek a megyei levéltáraknak a 16-18. századból származó leg­értékesebb iratai. Forrásértékük rendkívül nagy és igen sokoldalú. Örvendetes, hogy e jegyzőkönyvek regeszták formájában történő feldolgozása - OTKA pályázat keretében - több megyében folyik, így Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Vas és Zala megyékben. A célnak megfelelő regesztakiadvány elkészítéséhez szükséges 1. hogy egy-egy levéltárban fennma­radtak légyen a 16-17. századi gyűlési jegyzőkönyvek, vagy legalább egy részük, és 2. hogy rendelkezésre álljon egy a jegyzőkönyvek elolvasására, regeszták jó elkészítéséhez alkalmas személy. Vas megye mindkét szempontból szerencsés helyzetben van. Az előttünk fekvő kötetből megállapítható, hogy Vas megyében az 1595-1600. közötti évekből fennmaradtak a jegyzőkönyvek, bár a korábbiak egy tűzvész alkalmából megsemmisültek. A regesztázott jegyzőkönyvek egy olyan kötetben találhatók, mely az 1595. és 1620. közötti gyűlések jegyzőkönyveit tartalmazza és eredeti tisztázatnak minősíthető. A gyűlések többsége közgyűlés (congregatio generalis) és bírósági ülés (sedes iudiciaria) volt, de előfordultak másfajta ülések is: részközgyűlés (congratio particularis), congregatio recüficatoria, sedes sigillatoria. Úgy tűnik, Vas vármegye nemessége általában kéthetenként és hétfőn űlt össze, de e rendet nem mindig lehetett megtartani. Nyáron és kora ősszel a hadjáratok miatt kevesebb gyűlést tudtak tartani. Feltételezhető, hogy nem minden ülésről készült jegyzőkönyvi fogalmazvány, vagy hogy némelyik jegyző­könyvi fogalmazvány még a letisztázás előtt elkallódott. Előfordult, hogy közös gyűlést tartanak Sopron vármegyével. A jegyzőkönyvek tartalma - a regeszták alapján - igen változatosnak és rendkívül érdekesnek tűnik. A jegyzőkönyvek tartalmasabbak, részletezőbbek, mint Pest-Pilis-Solt megye legkorábbi jegyzőkönyvei (ezek csak 1638-ban kezdődnek), amihez hozzájárulhatott az is, hogy Vas megye területén e korszakban a tizenötéves háború országos, sőt európai jelentőségű hadjáratai folytak, de az is valószónű, hogy a Vas megyei gyűlések jegyzőkönyveit vezető személy érdeklődőbb volt, mint a Pest megyei jegyzőkönyvet veze­tő. Netán valamilyen „kulturális lejtő" lenne kimutatható Pest-Pilis-Solt vármegye kárára? A gyűléseken tárgyalt ügyek jelentős része a többi megyei gyűléseken tárgyaltakhoz hasonló: elő­fordulnak portaszámlálások, igen sok a birtokvita, és a birtokügyekben történő tiltakozás. Ez utóbbiaknál általában szerepel a tiltakozó jogász neve, s annak a neve, akinek nevében tiltakozik. Gyakran előfordul, hogy kiküldik az alispánt egy szolgabíróval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom