Századok – 1992

Történeti irodalom - Kellenhenz Hermann: Die Fugger in Spanien und Portugal bis 1560. Ein Grossunternehmen des 16 Jahrhunderts (Ism.: Rolf Walter) I/147

TÖRTÉNETI IRODALOM 147 HERMANN KELLENBENZ DIE FUGGER IN SPANIEN UND PORTUGAL BIS 1560. EIN GROSSUNTERNEHMEN DES 16. JAHRHUNDERTS Bd. I-Ш. Verlag Vögel, München, 1990. (Schriften der Philosophischen Fakultät der Universität Augsburg, Nr. ЗЭЛ. 533 1; 33/2, 264 1; 34, 676 1.) A FUGGEREK SPANYOLORSZÁGBAN ÉS PORTUGÁLIÁBAN 1560-IG Hermann Kellenbenz professzor háromkötetes munkáját teljes joggal tekinthetjük kivételesen gazdag életműve megkoronázásának, ugyanis az opus több évtizedes - Európa számos levéltárára kiterjedő - kutató munka eredménye, s mint ilyen, megkülönböztetett figyelmet érdemel. Az önmagában is tekintélyes I. kötet - az augsburgi bölcsészeti fakultás sorozatának 33/1. sz. kötete - előszóból, részletes bevezetőből, három fórészből, valamint a függelékként közölt térkép- és képmellékletekből áll. A bőséges jegyzetapparátus, a forrás- és az irodalomjegyzék, a szómagyarázatok, továbbá a hely- és személynévmutató külön kötetben - 33/2. - kapott helyet Kellenbenz a bevezetőben megrajzolja a mű alapvonásait, bemutatja a délnémet térség 15-16. századi spanyol kapcsolatait, a Habsburg-ház felemelkedését az európai államok rendszerébe, valamint a tengerentúlra irányuló expanziót. Ebből a széles panorámából bontakozik ki a Fuggerek kiemelkedése. A fentieken túlmenően elemző módon ábrázolja a spanyol és a portugál közigazgatási rendszert, amelynek beható ismerete nélkül érthetetlenek lennének a következő fejezetek. Az első főrész a Fuggerek portugál és spanyol kapcsolatainak kezdeteit, Jakob és Anton Fugger, illetve V Károly és fia, II. Fülöp pénzüzleteit, valamint az Ibér-félszigettel kapcsolatos hitel- és fizetési ügyleteket ecseteli. A második nagyobb egységet a Fugger-faktorok tevékenységének és a Maestrazgo-üzleteknek szenteli, továbbá gazdagon részletezi egyéb üzleteiket. Ezek kapcsán jelentős mértékben bővíti ismereteinket a Fuggerek konkurenseiről, üzletfeleiről, jegyzőik és megbízottaik információs szervezetéről. A harmadik főrész bevezető fejezetében ismerteti meg az olvasót azokkal a településekkel, amelyek közvetítő szerepet töltöttek be Augsburg és az Ibér-félsziget között, bemutatja Antwerpen jelentőségét, a fontosabb kereskedelmi központokat, az összeköttetés itáliai láncszemeit, illetve a kapcsolatokat gátolni igyekvő Lyont és Besançon! is elmélyülten ábrázolja. Részletesen fejtegeti az augsburgi központ szervezeti kérdéseit, a tér- és időbeli korlátokat, ebből következően az adott korban haladónak tekinthető kommunikációs rendszert, valamint azt, hogy a Fuggerek vállalkozása milyen szerepet játszott a bankok nemzetközi rendszerében, illetve azt, hogy az ibériai üzlet milyen helyet foglalt el a Fuggerek-vállakozása egészén belül. A 16. századi Portugália és Spanyolország Európa azon térségéhez tartozott, ahol a dúsgazdag Jakob Fugger, majd halála után unokaöccse, Anton Fugger nemzetközi üzleti vállakózásba fogott és ahová tekintélyes összegeket fektetett be. A Fuggereknek - más délnémet kereskedőkhöz hasonlóan - már a portugál kelet-indiai ügyletekben is voltak érdekeltségeik. A nyugati irányvétel, Kolombusz felfedezései, illetve V. Károly jelentős mértékű Fugger-közreműködéssel történt császárrá választása után Spanyolország egyre inkább felértékelődött a Fuggerek vállalkozásaiban. Vállalkozói tevékenységük szorosan és sokoldalúan kapcsolódott össze a Habsburgok érdekeivel. A kasztiliai korona jövedelmei kellő biztosítékul szolgáltak a Fugger-ház által folyósított egyre nagyobb hitelekhez, amelyeknek súlya és jelentősége csak Kellenbenz műve nyomán válik igazán felmérhetővé számunkra. A hitelezés mellett számos más üzleti tevékenységben voltak érdekeltek a Fuggerek, így a bank-és a váltó-, a kölcsön- és az inkasszóügyletekben, de nem feledkezhetünk meg kiterjedt és részben monopolizált, illetve privilégiumokkal megerősített áruügyleteikről sem. Az utóbbiakat többnyire kereskedelmi képviseleteik révén bonyolították le, amelyek behálózták Európa földrajzi és kereskedelmi szempontból fontos pontjait. A nagy ívű mű I. kötetében Kellenbenz tekintélyes helyet biztosított a Fuggerek faktorainak és a képviseleteiknek, valamint a jól szervezett kereskedelmi hálózatnak, amelynek valamennyi szála az augsburgi központba futott be. Ebből a részből világlik ki az, hogy a szerző mennyire behatóan ismeri a gazdasági és a társadalmi hátteret, a kor meghatározó személyes kapcsolatait, az összefüggések számos finom elemét, amelyek eddig - a maguk konkrét voltában - feltáratlanok voltak. Lenyűgöző mennyiségű forrást tárt fel.