Századok – 1992
Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113
A ZSIDÓK TÁRSADALMI BEFOGADÁSA A REFORMKORBAN 139 66 Ezek a Veszprém megyei dzsentrik között számontartott Barca, Bezerédy, Cseresnyés, Kenesey, Pálffy, Pap, Rába, Szakonyi, Vigyázó családok tagjai voltak. Ld. FényesMagyai ország... statistikai és geographiai tekintetben (Pest, 1836) I. kötet, 432. 67 Pápai Casino Könyv (Pápa, 1838-1848). A tagjegyzék zsidó hangzású neveit összevetettem a pápai zsidókat egyértelműen azonosító listákon szereplőkkel. Ez utóbbi listák közül a legjelentősebb a pápai zsidó iskolához hozzájámlók lajstroma volt (feltevésem szerint az itt felsoroltak mind zsidók voltak), amely Löv Lipót : Jeremiás prófétának négy aranyszabálya a valódi hazafiasságról (Pápa, 1847) c. műve függelékében a 15-16. oldalon található. 68 A bizonytalan eredetű nevek: Falk Sándor, Frank Ignác, Freund Antal, Freund János, Fridrich Ignácz, Grosz Ignácz, Ofner Leopold, Szauer Ferenc, Szauer István, Schnell Móricz, Schwarez Dániel, Steiner Antal, Strausz Antal, ifj. Vitmayer Leopold. 69 Fromm Hermann, Herczfeld Adolf (1845), Hirschler Samu (1841), Neumann Albert (1841), Neumann Hermann (1845), Neumann Salamon (1841),Rechnitzer Móricz, Schlesinger Samu (1845) és Spiczer Adolf (1845). 70 A két tanító Singer Manó és Bleuer Ignácz volt. Az utóbbi a Magyar Olvasókönyv (1848) írója, és Joel próféta könyvét is ő fordította Löw Magyar Zsinagógája számára (1847). Az öt orvos: Deutsch József, Dietrichstein Dávid, Feitel Móricz (a hitközösség egyik elnökének, Herzfeldnek rokona), Lamberger Ignácz és Pserhofer Samu. Pserhofer, aki már 1838-ban tag volt, és több évig az igazgatótanács tagja, szintén tanított, írt könyvet a vallás és az orvostudomány kapcsolatáról és foglalkozott a gyermekek vallásos nevelésével a Magyar Zsinagógá-ban (1847). Feitel volt a hitközség reformját célzó kampány vezető szelleme, ő volt az, aki rávette a hitközségi vezetőket, hogy barátját, Löwöt meghívják Pápára. 71 Például a 37 kaszinótag közül 24 adakozott a pápai iskola javára. Ld. Löw. Jeremiás, 25-16. Az ortodox ellenzék neveire vonatkozóan ld. Magyar Országos Levéltár. C55 Helytartótanácsi levéltár. Dept. Judaeorum. 1846-2- 19. Közülük csak Sauer József volt kaszinótag (1841-től egészen 1848-ig. 72 Hasonló helyzet alakult ki a frankfurti szabadkőműves páholyban. Ld. Katz: Jews and Freemasons, 92-94. 73 Lów Lipót Hirschler Ignáchoz, 1864. október 26-án in: (Mezei Ferenc) Löw Lipót levelei dr. Hirschler Ignáczhoz MZsSz VIII (1891), 262. Nagykanizsai rabbiskodása alatt Löw megismerkedett Deák Ferenccel, a magyarországi liberális ellenzék egyik vezetőjével. Deák a közelben lakott. Mikor Löw elhatározta, hogy Pápára megy, a liberális gr. Festetics Leó melegen ajánlotta őt, mint lojális magyar hazafit az uggyancsak liberális gr. Eszterházy Károlynak. Levélváltásukra ld. Lów és Kulinyi: A szegedi zsidók, 182-184. Később, miután Löwöt ortodox ellenségei feljelentették, és letartóztatták a forradalomban játszott szerepéért, Bezerédy Festeticsnek 1849. október 24-én ííott levelében sürgette, hogy lépjen közbe a katonai hatóságoknál Löw érdekében. 74 A Pest megyei Aszódi Kaszinónak 1848-ban „nagyszámú zsidó tagja" volt. Ungarische Israelit I. (1848), 35-36. Még meglepőbb a Bereg megyei kaszinó határozott kijelentése, miszerint a tagság a zsidók előtt nyitva áll. Egy Berger Dávid nevű zsidót 1843-ban pénztárosnak választottak, ám ő visszautasította, mivel nem volt tag. Az első zsidó tag 1849-ben tűnik fel. Kozma György: A beregmegyei kaszinó százéves története (Budapest, 1941?), 39. Hasonlóan az Életképek 9. (1848 jaunár 2.) beszámol anól, hogy az 1842-ben alapított Ungvári Kaszinó felvesz zsidókat, és egy bizonyos B. Henrik nevű zsidó orvost már kis is rúgtak a klubból, mert csalt a kártyán. A Magyarország északkeleti részén elterülő Bereg és Ung vármegyék zsidóságának nagyrésze hasszidokból állt. Ebben az időben a helyi zsidók között alig volt jele a kulturális alkalmazkodásnak. 75 A „társadalmi emancipációra" való legismertebb felhívás az aradi Fábián Gábor cikke, és Kossuth vezércikke a Pesti Hírlapban III (1843) 299-300. A társadalmi emancipáció gondolata, szembeállítva a csupán a jogi szférára korlátozódó emancipációval, ezekben az években Németországban számos vita tárgya volt. 76 Jó egykorú áttekintésül ld. Diósy Márton beszámolóját a magyarító egylet történetéről, valamint Einhorn: „Visszapillantás"-át, mindkettő in: Első magyar zsidó naptár és évkönyv 1848-ik szökőévre, 83-89 és 241-258. 77 A tagok között számos jövendőbeli miniszter, és kiváló politikai személyiség volt, továbbá néhányan a legjelentősebb kortárs költők és írók közül (pl. Kossuth, Deák, Eötvös, Trefort, Pulszky, Teleki, Ráday, Rottenbiller, Vörösmarty, Jósika stb.) Ld. Nagy Lajos-. Budapest története, 1790-1848 In: Kosáiy Domokos (szerk.), Budapest története 5 kötet (Budapest 1975) III. kötet, 470. 78 Ibid, 470-471.
