Századok – 1992
Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113
140 MICHAEL К. SILBER 79 Titkos jelentés, Pest, 1846 június 16. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48., szerk. Barta István (Budapest, 1951), 258. 80 „Pesten a kör előbb a zsidókat fölvenni sem akarta..." írja Einhorn: Visszapillantás, 247-248. „Most (1847-ben!) viszont — folytatja — a Kör három zsidó tagját, Barnay-t, Kanicz-ot, és Rosenfeld-et beválasztották a végrehajtó bizottságba. 81 Nagy: „Budapest története", 1790-1848. 470. Bár nem láttam a három zsidó nevét, biztos vagyok, hogy egyikük, Kanicz Manó, a tehetős nagykereskedő volt. Kanicz a politikailag messze legaktívabb zsidó a negyvenes években, részt vett az ellenzék által alapított társaságok majdnem mindegyikében. Hasonlóan aktív volt a hitközségben is. Ld. az előző jegyzetet, és Bácskai: Vállakozók, 97-98. 82 Mezei Mór: „Az izraelita-magyar-egylet története és célja", Első magyar-izraelita naptár és évkönyv 5622-dik évre. Második évfolyam (Pest, Wodianer, 1861), 11. utal erre. 83 Pesti Hírlap, 1845. január 30. Pesti Divatlap 1846, idézi Farkas Gyula: A „fiatal Magyarország " kora (Budapest, 1932), 100. és Budapesti Híradó, 1846. február 15. 84 Titkos jelentés, Pest, 1847. június 10. in: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48, szerk. Barta István (Budapest, 1951), 281. 85 Az 1845.1846. és 1847. évi tagjegyzéket ld. „A Gyülde alapszabályai és tagjainak névsora (1845-1848), OSzK, Fol, Hung. 1217, fols 6r-12v; „A közhasznú gyülde tiszteleti, helybeli és vidéki rendes tagjainak névsora betűrenddel s alapszabályai" (Pest, 1846-1847), I. és II. kötet Eckstein Frigyes, Jacobovics Fülöp és Jacobovics M. Móricz orvos, Kanitz Manó, Koppel L. M. és Kunewalder Fülöp kereskedő volt, és Mandello Ignatz litográfus. 86 Ld. az 1847. májusi tagjegyzéket: „Az ellenzéki kör pénztári könyve"-ben, OSzK Fol. Hung. 980, fols. 7v-34v és a „Magyarító Egylet" listáját az Elsó magyar zsidó naptár és évkönyv 1848-ik szökőévre, 39-40. oldalán. „Tisztségviselők: dr. Rosenfeld József, az egylet alelnöke, Diósy Márton és Szegfy Mór a két titkár és az ellenőr Tettinger Manó, Barnay, Kanicz, Kain Dávid, Klein Annin, az Ungar kiadója, valamint Rosenzweig Salamon, a zsidó iskola egyik tanítója voltak a végrehajtóbizottság tagjai. Meglepő módon sem dr. Jacobovics, az egylet elnöke, sem könyvtárosa, Einhom Ignácz (aki később mint a radikális Reformtársaság rabbija vált híresse Pesten, és utóbb — élete végén — mint az első zsidó, aki államtitkári rangot ért el) feltehetóen nem voltak tagok. Jacobovics a Gyüldét preferálta. 87 „Az Ellenzéki kör pénztári könyve" OSzK Fol Hung 980, fols. 36v-42v. További kb. egy tucat zsidót vettek fel a következő hónapokban. (Ld. fol. 44v-64v). Ezen új tagok közül Kern Jakab, Fleischl Dávid, Lackenbecher Jakab, Baumann J. id.Boscovitz Károly, Ponczen Lipót, Engländer Armin, Breisach Manó, Hürsch Károly stb. valamennyien jelentós szerepet játszottak a hitközség életében. Ld. a hitközség tiszségviselőinek nésorát: Első magyar zsidó naptár és évkönyv 1848-ik szökőévre, 37-39. E férfiakról számos hasznos információ található Bácskai: Vállakozók... című művében. Kunewalder Jónás, aki a pesti hitközség elnöke volt, és a több éven keresztül a magyar zsidóság nem hivatalos vezetője volt, végül is feltűnik a Körben Fülöp nevű bátyjával együtt, de addigra mind a testvérek, mind a sógoruk, Kanicz Manó már kikeresztelkedett. 88 Hivatkozva a tizenkilencedik század első évtizedének végén lezajló változásokra Arendt azt írta, hogy „A nemesek voltak az elsők, akik hozzásegítették a zsidókat egy bizonyos fokú társadalmi egyenlőséghez, és ugyancsak az ó soraikban tört ki először a szisztematikus antiszemitizmus. A társadalmi előítéletek újra feltámadtak, és a töréspontig, a brutális kirekesztésig erósödtek." Hannah Arendt: Ráhel Varnhagen: The Life of a Jewess (London, 1957) 99-100. Ld. még Hera.-. Jewish High Society, különösen a 114-115. 253-259. 89 A középosztálynak a német társadalom életében betöltött meghatározó szerepéről Id. Thomas Nipperdey: „Verein als soziale Struktur in Deutschland im späten 18. und frühen 19. Jahrhundert" Geschichtswissenschaft und Vereinwesen im 19. Jahrhundert (Göttingen, 1972), 13-44. A német társaságok zsidó tagjairól ld. Katz: Jews and Freemasons, 82-127. és Wassermann: „Jews, Bürgertum and Bürgerliche Gesellschaft" 43-70. 90 Hass: „Hungarian Freemasonary", 79. Ld. még Gál Róbert Iván: „A dualizmuskori szabadkőművesek foglalkozási összetétele" in: Lengyel György (szerk.), Történeti szociológiai tanulmányok a 19-20. századi magyar társadalomról (Szociológiai műhely tanulmányok 5) (Budapest: Marx Károly Közgazdasági Egyetem, 1987.) 21-43. Sajnos a néhány elszórt hivatkozástól eltekintve sem Hass, sem Gál nem elemezte részletesen a szabadkőművesek vallási összetételét. 91 Bereznay. Az egri kaszinó százéves történele, 71, 102. 92 Bachó: A Gyöngyösi kaszinó, 15, 21.
