Századok – 1992
Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113
A ZSIDÓK TÁRSADALMI BEFOGADÁSA A REFORMKORBAN 129 zatával, kivált, és megalakította a rivális Pesti Kör-l. Nem sokkal ezután, vagyonos kereskedőkből, arisztokratákból és lelkészekből, még egy újabb csoport is létrejött; ők a konzervatívabb ..Gyüldé"-1 alapították meg. Ez arra ösztönözte a két Kört, hogy 1847-ben újra egyesüljön, mint az új „Ellenzéki Kör". Az év őszére a klub nyíltan politikai párttá alakult át és kulcsszerepet játszott azokban az eseményekben, amelyek az 1848-as forradalomhoz vezettek.7 8 Hogy fogadta a magyar liberális értelmiség krémje a zsidókat? Azt hihetnénk, hogy náluk a feltételek ideálisak voltak, mivel mind az ideológia, mi nd a körök társadalmi összetétele a zsidó integráció javára dolgozott. Ezek az emberek a magyar közvéleményt az elmúlt évtizedben jóval liberálisabbá formálták, és sokan közülük ahhoz a honoracior réteghez tartoztak, amelyik természetes hidat képezett az egyes magyarországi társadalmi osztályok között. A titkosrendőrség egyik ügynöke 1846 nyarán arról számolt be, hogy szövetség jött létre a zsidó pénz és a politikai ellenzék között, és hogy az „összes művelt zsidó tagja a (Nemzeti) Körnek".7 9 Valójában az ügynöknek csak korlátozott ismeretei lehettek, mivel a Nemzeti Kör igen sokáig „a zsidókat fölvenni sem akarta..."80 1844-ben a klub 254 tagja között mindössze 3 zsidó akadt, és ez a szám három évig változatlan maradt. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a Kör társadalmi összetétele paradox módon éppen a zsidó részvétel ellen dolgozott. Vidéken, mint láttuk, a kaszinó tagjai az orvosokból és a gazdag kereskedőkből verbuválódtak. Úgy tűnik a Nemzeti Kör viszont mindkét réteggel szemben ellenérzést táplált. A tagok között csak két orvos volt (ezzel szemben 81 ügyvéd), és 8 kereskedő. Jó okunk van azt hinni, hogy az utóbbiak közül kettő zsidó volt.8 1 És bár az is igaz, hogy a Nemzeti Kör magja írókból, és újságírókból állt, a hangsúly magyarságukon volt. A meglehetősen nagyszámú zsidó tollforgató többsége azonban a német sajtó számára írt, és alig ismerte a nemzeti idiómát. Valóban úgy tűnik, hogy a zsidó intelligencia társadalmi szempontból Pesten egészen az 1848-as forradalom előestéjéig elszigetelt maradt.8 2 Bizonyára az sem véletlen, hogy az egyetlen ember, akit közülük a kör tagjai sorába választott, Barnay Ignác, a Pesti Hitközség titkára, folyékonyan beszélt magyarul. Ugyanakkor kétségtelenül létezett egy sötétebb, rejtett áramlat is. Amikor egy zsidó nő megjelent a Kör 1845-i évi bálján, néhány ember észrevehetően alig titkolta viszolygó grimaszát. A következő évben az újságokat megbotránkoztatta a bálbizottság döntése, hogy megtagadja a meghívót „több művelt, becsületes izraelitától, csak azért, mert zsidók. Mit mond erre az előítéletlen 19. század, s a „valódi szabadelvűség szelleme"? Bizarrnak tűnt, hogy bár néhány zsidót elfogadtak tagként, a többit kizárják a bálból.83 Még 1847-ben is, amikor az Ellenzéki Kör megalapítása jelezte a dolgok jobbra fordulását, egy rendőrügynök célszerűnek látta megjegyezni, hogy „az ellenzék tagjai nyíltan, minden fenntartás nélkül kifejezték gyűlöletüket a zsidók ellen".8 4 Meglepő módon, a Nemzeti Kör legkonzervatívabb hajtása, a Gyülde valamivel nyitottabb volt a zsidókkal szemben. 1845 és 1847 között hét zsidót vettek fel, három módos nagykereskedőt, három orvost és egy litográfust.8 5 1847 áprilisáig, alig egy évvel a forradalom kitörése előttig, a helyzet semmit sem javult. Az újonnan alakult Ellenzéki Körnek ekkor kb. tucatnyi zsidó tagja volt, és jellemző módon ezek közül kilencet lehet a Magyarító Egylet hivatalnokaként azonosítani.8 6 De csak a forradalom mámoros napjaiban tárultak ki szélesre a kapuk.
