Századok – 1991
Történeti irodalom - Bornemissza Anna megbűvöltetése (Ism.: Nagy László) V–VI/579
TÖRTÉNETI IRODALOM 579 1542-ben is csak részben volt igaz, a század további folyamán pedig, a vámtarifák évszázados megmerevedése és ugyanakkor az árak fokozatos emelkedése mellett már egyáltalán nem volt igaz. Különösen nagy eltérés mutatkozik a szarvasmarha vámértéke (10 forint) és a tényleges piaci értéke között (kb.6 ft). így mind a kivitelnek a behozatalhoz viszonyított aránya, mind a szarvasmarhának az áruféleségek között elfoglalt helye, de a teljes kiviteli érték is, túlértékelt. Ha a reálisnak tűnő 6 ft körüli értékkel számítanánk az egész áruforgalomban a legnagyobb tételt képviselő szarvasmarha értékét, úgy nem a szerző által nyert százalékos megoszlást kapnánk az áruösszetételről, és a kivitel és behozatal aránya sem 70:30, hanem csak mintegy 60:40 %-ot mutatna - ami azonban még mindig aktív mérleget jelentene. A szerző azonban nem kívánt eltérni attól a módszertől, hogy a harmincadvámot megbízhatóan 5%-os értékvámnak tekintse, és nem kívánt az egykori árakkal való kombinációidba bocsátkozni, ezt túlságosan ingoványos talajnak érezte. Pedig a kincstár a részére a legnagyobb jövedelmet hozó szarvasmarha után egész biztosan nem 5%-os, hanem annál jóval magasabb arányú vámot fizettetett a kereskedőkkel. A vámnaplók feldolgozásánál az értékvám tényként való elfogadásával szemben hosszú évek óta fenntartással viseltettem, ezen túlmenően azonban hangsúlyosan szeretném leszögezni, hogy magának a forrásnak a feldolgozása hatalmas, gondos munka. A szerző összesen 106-féle táblázatot állított össze és ezek mindegyike a teljes anyag gondos elemzése alapján készült, nagy precizitással. Még a címek felsorolása is oldalakat venne igénybe; a kereskedők személye, lakóhelye, a kivitt vagy behozott áruk neme, mennyisége, vámértéke, a szállítás időpontja alapján feltehető kérdéseknek és azok variációinak, kategóriák szerinti csoportosításainak az anyagát tartalmazzák ezek a táblázatok. A forrásban rejlő rendkívül sok információ, amelyet a szerző ilyen sokoldalúan csoportosítva és elemezve tár elénk, alapvető kötetté teszi Ember Győző publikációját. A kötetben szereplő mértékegységekkel kapcsolatban még szeretném felhívni a szerző - és a kötet használói - figyelmét arra, hogy a néhány meg nem oldott, értelmezni nem tudott mértékegységre vonatkozóan megnyugtatóan megoldást lehet találni Franz Pribram: Materiahen zur Geschichte der Preise und Löhne in Österreich (Wien, 1938) c. munka 127. oldalán. A Pribramnál szereplő mértékekkel találkoztam magam is nyugat-magyarországi forrrásokkal dolgozva, így minden bizonnyal érvényesek azok az 1542. évi vámnapló ugyancsak nyugat-magyarországi vonatkozású adatainak értelmezésére is. Valószínűleg még sok vélemény fog elhangzani azzal kapcsolatban, hogy hol a helye az 1542. évi vámnaplók alapján megrajzolható kereskedelmi forgalomnak a magyarországi kereskedelem történetén belül. Mindenesetre szem előtt kell tartanunk azt, hogy az 1542. évi forgalom - akár háborús viszonyokat is tükrözött, akár nem - a 16. század közepén meginduló nagy gazdasági felfutás egyik kezdeti láncszemének tekinthető, a század folyamán meredeken emelkedő vámbevételek is ezt mutatják. Azonban óvakodnunk kell attól, hogy „a 16. századi magyarországi külkereskedelmet" egészében 1542. alapján rajzoljuk meg. A század utolsó negyedére a külkereskedelmi forgalom a többszörösére emelkedett, de részleteiben - a források elpusztulása miatt - többé nem elemezhető olyan precizitással, mint 1542-ben. Ember Győző kötete minden bizonnyal sokat hivatkozott alapmunkává fog válni, amelynek megjelenését örömmel nyugtázhatjuk. Zimányi Vera BORNEMISSZA ANNA MEGBŰVÖLTETÉSE Boszorkányok Erdély politikai küzdelmeiben 1678-1688. A tanulmányt írta és a dokumentumokat közreadja Hemer János Budapest - Szeged, 1988. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadásában közzétett dokumentumkötet értékesen bővíti a török vazallusságban élő erdélyi fejedelemség utolsó szakaszával kapcsolatos történelmi, de főként kultúrtörténeti ismereteinket. Elsősorban a kiadott 187 egykorú irat, valamint a „Függelék"-ben szereplő prózai és verses dokumentumok s a hozzájuk kapcsolódó jegyzetek, de nem elhanyagolható az iratokat közreadó Hemer János bevezető tanulmányának ismereteinket tágító jelentősége sem. Az a tíz esztendőnyi időszak, amelyet a kötet felölel, meglehetősen eseménydús volt nemcsak Erdély, de a királyi Magyarország, s a török hódoltsági területek életében is mind politikai, mind katonai téren. A kötetben oly sokat szereplő Teleki Mihály 1678 elején indult támadásra a királyi Magyarország megszegésére az erdélyi katonasággal és a fejedelemség területére menekült bujdosókkal, vagy kurucokkal, akiknek a
