Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
526 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA tatja.8 3 A mirákulumos könyvek szerkezeti vizsgálata arra utal, hogy a bajor-osztrák területek mirákulumos könyveinek főbb típusai kevés kivétellel Magyarországon is megtalálhatók.8 4 Mindezek alapján megállapítható, hogy a mirákulumos könyvek magyarországi elterjedése szoros kapcsolatban áll a kiadványtípus európai, közelebbről osztrák megjelenésével. Ausztriához viszonyítva a barokk kori mirákulumos könyveket Magyarországon bizonyos megkésettség jellemzi, melynek okát kereshetjük egyrészt a reformáció erőteljes jelentkezésében, amely egy időre például német területen is törést okozott a kiadványtípus történetében, másrészt a török tartós jelenlétében, amely a középkori zarándokhelyek nagy részét elpusztította, illetve egy időre nehezen megközelíthetővé tette, s így a mirákulumszövegek feljegyzésének hagyományát is megszakította. Nem véletlen, hogy az első mirákulumos könyvek csaknem kizárólag olyan kegyhelyekhez kapcsolódnak, amelyek a töröktől mentes vagy csak alkalomszerűen megbolygatott területeken fekszenek. Másfelől lényegében ugyanezek a területek voltak a legközvetlenebbül kitéve a nyugat és dél felől érkező bajor-osztrák, illetve olasz kulturális hatásoknak ami mutatja ezeknek a területeknek a kiadványtípus magyarországi elterjedésében játszott közvetítő szerepét. Ezen kívül számos további adattal rendelkezünk arról, hogy a külföldi, elsősorban ausztriai búcsújáró helyek kéziratos vagy nyomtatott mirákulumos könyvei rendi kapcsolatok révén Magyarországon is ismertek voltak vagy más magyar vonatkozással rendelkeztek.85 Erre utal, hogy több külföldi búcsújáróhely mirákulumos könyve magyar nyelven is megjelent,8 6 hogy külföldi kegyhely latin nyelvű mirákulumos könyvét rendi kapcsolatok révén Magyarországon nyomtatták ki,8 7 vagy hogy ilyen könyv magyarországi rendi könyvtárban is fellelhető volt.8 8 Mindezek az adatok a nemzetközi kapcsolatok mellett a szerzetesrendek szerepét is aláhúzzák a kiadványtípus magyarországi elterjedésében. A mirákulumos könyvek mellett a kultusz másik fontos közvetítő csatornái és egyben a zarándoklatok indikátorai a búcsús képek. Ezek vizsgálatánál a figyelmet az összehasonlítás kedvéért azokra az imalapokra, címlapokra, címlapelőzékekre, könyvillusztrációkra, ponyvafüzet címlaplapokra stb. is kiterjesztettük, amelyeken a kegyképek különböző tartalmú szövegekkel együtt jelennek meg, s részben eltérő funkciót teljesítenek, de a rajtuk látható, adott kegyhelyhez kapcsolódó ábrázolás az eredeti összefüggéstől elszakadva gyakran más kontextusban is előfordult, s ugyanaz a metszet vagy változata például szetképként és címlapelőzékként egyaránt megjelent.89 A búcsús képet készítő metszők működési helyei azt mutatják, hogy a képek előállításában a legnagyobb szerepet a külföldön élő és működő, valamint az egy ideig Magyarországon működő mesterek játszották. A külföldi rézmetsző központok közül messze kiemelkedik Ausztria, ezen belül is Bécs jelentősége: itt dolgozik az összes ismert metszőnek (metszőműhelynek) több, mint a fele. A17. század második felében két Bécsben működő metsző fordul elő az anyagban,9 0 számuk a 18. század első felében jelentősen emelkedik,9 1 a század közepén tovább nő,9 2 majd a 18. század második felében körülbelül ugyanannyi mestert vehetünk számba, mint a század első felében.9 3 Bécs mellett Ausztriában Grác szerepel fontos előállító központként, ahonnan a 17. században J. C. Mannasser, a 18. században a Kauperz-család tagjai mellett B.J. Hermann és M. Weinmann neve fordul elő. Délnémet területről egyedül
