Századok – 1991
Tanulmányok - Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján V–VI/489 - FÜGGELÉK. A Pozsonyi rendi bizottság tervezete. Az ún. „Magyar Einrichtungswerk” V–VI/500
506 A MAGYAR EINRICHTUNGSWERK 506 8adszor: Mivel pedig régtől fogva a Szent Királyi Koronához tartozó és azt illető számos birtokot Szentséges Felséged dicső emlékezetű elődei, Magyarország királyai elidegenítették és ezekben a királyi jog és az ellentmondás nélkül való beiktatás és a békés és törvényes birtoklás érvényesült, mivel a régi időktől fogva több ízben más előírás jött közbe, eképpen aligha tűnik úgy, hogy ezeket a birtokokat a jelenlegi tulajdonosoktól valamiképp el lehessen venni. Ennélfogva alázatosan úgy ítélnénk meg, hogy ezek helyett juttassanak a jelenleg visszafoglalt birtokokból az említett Szent Koronához tartozó más egyenértékű birtokokat, amelyeknek — tudomás szerint — nincs törvényes követelője és örököse. 9edszer: Továbbá azon oknál fogva, hogy az ellenségen megannyi dicsőséges győzelmet arattak és majdnem az egész országot a hatalmas török iga és a gyalázatos szolgaság alól felszabadították, mikoris az ország számos megyéje és szabad királyi városa, valamint korábban a török iga alatt lévő, kiváltsággal rendelkező mezővárosok Szentséges Felséged (uralma) alá kerülnek, s mivel régi kiváltságaikat és pecsétjeiket elveszítették, semmiféle törvényszékkel és hivatallal nem rendelkezhettek, s jelenleg sem rendelkezhetnek, ennélfogva igen üdvös lenne, hogy Szentséges Felséged az elveszett és hiányzó pecsétek helyett legkegyesebben újakat adományozna. lOedszer: Ámbár számos törvénycikkely, mint a legutóbbi pozsonyi országgyűlés 15. törvénycikkelye (is) megfogalmazza: az ország határait a szomszédos tartományokkal kiküldött biztosok útján fogják kiigazítani,2 6 mégis ezt folyton halogatták; ezáltal egyes szomszédos tartományok Magyarországnak nagy károkat okoznak és szinte egész tartományokat (területeket) szakítanak ki belőle. Ezért ezen törvénycikkelyt érvényesíteni kell annak érdekében, hogy az országra nézve kellemetlen jelenségeket elháríthassuk, a mindkét részről bekövetkezett vérontásokat megelőzhessük, a szomszédos tartományokkal való barátságot és kölcsönös szomszédságot megőrizzük és ápoljuk. És az 1681. évi soproni országgyűlés 24. törvénycikkelye szerint a tizenhárom város visszaváltásáról2 7 említetteket Szentséges Felséged atyai gondoskodása ne tagadja meg. lledszer: És mivel a nagyszámú mezőváros a szabad királyi városok számát szaporítja, nem kis veszély támadna az országra, sőt Felséges Szentségedre nézve is: ugyanis az ilyesfajta szabadság adományozás megsokszorozódása révén könnyen megtörténhet, hogy az ország negyedik és utolsó rendje a másik hárommal számban és szavazatban egyenlő lenne; sőt még a rendi országgyűléseken is az egyes városokból a szokásos két-két küldöttel képviseltetnék magukat. Ennélfogva ebben a vonatkozásban a legalázatosabban úgy véljük, hogy a legutóbbi pozsonyi országgyűlés 17. törvénycikkelyét a legszigorúbban tartsák meg2 8 (kivéve azokat a városokat, melyeket Magyarország régi királyai, Szentséges Felséged boldog emlékezetű elődei fogadtak el, később pedig az idők igazságtalansága folytán az ellenség kezére kerültek s melyeket már Szentséges Felséged győzelmes fegyverei dicsőségesen visszafoglaltak), hogy ne csak a többi szabad királyi város közösségébe számítsák be újra ezeket, hanem korábbi egyéb eredetű, nekik megítélt szabadságaikba és kiváltságaikba is alázatosan helyezzék vissza őket. 12edszer: Egyházi személyek, legyenek (azok) bármilyen állapotúak, világi birtokokat és tulajdonjogokat, sem pedig világiak egyháziakat, emlékeztetve Ulászló király harmadik dekrétumának 55.2 9 és az 1647. évi 17. törvénycikkelyre, a saját
