Századok – 1991
Tanulmányok - Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján V–VI/489 - FÜGGELÉK. A Pozsonyi rendi bizottság tervezete. Az ún. „Magyar Einrichtungswerk” V–VI/500
A MAGYAR EINRICHTUNGSWERK 507 részükre ne szerezhessenek meg. Továbbá ugyanezek az egyházi személyek hozzájuk kevéssé illó világi hivatalokat ne követelhessenek A főnemesek és a nemes urak fiai vagy leányai, bármilyen vallásra is térjenek át vagy fognak áttérni, a más vallásra történt áttérés előtt vagy után, az apai vagy anyai birtokokból és az apai vagy anyai ősi szerzeményekből ne örökölhessenek, vagy valamely részt azokból ne követelhessenek, még kevésbé szerezhessenek meg, hanem ilyesfajta részbirtokokért, illetve másokat vagy utódaikat osztály és öröklés jogán megillető birtokokért saját családbeü testvéreik révén a közös becslés alapján fizethessenek, és ezek vagy utódaik kötelesek ezzel a fizetséggel megelégedni. Hacsak nem az áttérést követően vagy a fogadalom megkezdése és az említett közös becslés kifizetése előtt a javasolt vallást illetően saját korábbi szándékukat megváltoztatnák Ebben az esetben saját említett birtokaik visszaszerzésére és birtoklására jogképesek legyenek ipso facto. Azoknak a fiúknak pedig, akik világi papi pályát választottak vagy fognak választani, szabadságuk legyen saját birtokrészeiket (hacsak ebben a vonatkozásban azokkal már nem rendelkeztek más módon) az atyai és anyai birtokokból visszaszerezni, és azokat, amíg élnek megőrizni, birtokolni, de tilos legyen ezeket nekik elidegeníteni, bármiféle ürüggyel elzálogosítani vagy szétosztani. A vevők pedig legyenek óvatosak, ha bárkitől ilyen birtokokat vásárolnak, mert elveszíthetik az ilyesfajta birtokok megvásárlására fordított pénzüket. Ha az ilyen egyházi személyek birtokai családbeli testvérekhez kerülnek, még az említett elzálogosítás vagy elidegenítés ellenére is, a vásárlók vagy bármilyen más tulajdonosok bármiféle pénzfizetséggel ugyanezeket a birtokokat saját tekintélyüknél fogva ismét birtokolhassák. 13adszor: Mivel Szentséges Felségedet és utódait ebben az országban királyunkká és örökös urunkká emelték, egyöntetűen úgy véljük, hogy mindenféle kereskedelemben: a bor, gabona, az állatok és egyéb élelmiszerek behozatalában és kivitelében, ezen ország és a szomszédos tartományok közötti kölcsönös megfelelést tartsák fenn, és szabad legyen bármiféle árut, miként az előírt élelmiszereket és a bort, Magyarországról a szomszédos tartományokba kivinni és onnan Magyarországra behozni, hogy ez Szentséges Felséged számára a vámok és a harmincadok behajtásában nagyobb jövedelmet eredményezhessen. 14edszer: Senki közülünk nem kételkedik abban, amint az Szentséges Felséged előtt kiváltképpen ismert, hogy ennek az országnak nagy része az állandó és hosszú ideje tartó háborúk miatt elpusztult, elnéptelenedett és tűz martaléka lett s a földdel lett egyenlővé. így egyöntetűen úgy ítéljük meg, hogy ez az ország Szentséges Felséged veleszületett kegyességéből és atyai jóindulatából kifolyólag a szomszédos lerombolt Ausztriához és Morvaországhoz hasonlóan, Felségednek hű Rendei és Karai felé tett szokásos jóságával és kegyességével, megkaphatja az adók elengedésére szolgáló kiváltságot és mentességet. lSödször: Az országlakosok nem kis nehézséget tapasztalnak abban, hogy a gabona vagy más száraz és folyékony dolgok mérésére szolgáló mértékek és ölmértékek egyes helységekben alig egyeznek meg, egyesekben nagyobbak, másokban kisebbek. Ennélfogva a jognak, az igazságnak és a közjónak megfelelően is üdvösnek tartjuk, hogy az egész királyságban, minden helységben egy és ugyanazon száraz és folyékony dolgok mérésére szolgáló mértékeket és ölmértékeket alkalmazzanak, mégpedig a megalkotott törvények, nevezetesen az 1655. évi 31. törvénycikkely szerint.3 0
