Századok – 1991

Tanulmányok - Varga J. János: Kollonich Lipót és az Einrichtungswerk V–VI/449

454 VARGA J. JÁNOS Ami belföldön előállítható, azt nem szabad importálni, s a lakosság elégedjék meg a hazai termékekkel. 4. A szükséges külföldi árukat cserekereskedelem révén kell megszerezni, nem pénz útján. 5. Minden frany- és ezüstbányát tárjanak fel, az aranyat és ezüstöt felhalmozás helyett hozzák forgalomba, és a készárut exportálják aranyért és ezüstért. 6. Behozatali tilalmat is javasolt minden posztó-, vászon- és selyemárura, továbbá a francia fényűzési cikkekre, mert másként a belföldi ipar nem születik meg.22 A természetjogi tanításokat és a kameralisták nézeteit bizonyára ismerték a 17. század utolsó harmadában működő osztrák kormányzati szakemberek, hiszen ezek az elvek jelen voltak és hatottak abban a közegben, amelyben dolgoztak. A német nyelvterületen kiteljesedő természetjogi iskola alkalmas volt arra, hogy a szükségletekhez igazított formájában kifejezze a Habsburg kormányzat új igényeit, igazolja abszolutisztikus törekvéseit és fellépését a nemesi kiváltságokkal szemben. Az állam képviselői ilyenkor a természet diktálta, a velünk született kötelességek (officia connata) természetjogi tételét hangsúlyozták. A grotiusi-pufendorfi iskola eszköztárából azonban az abszolút állam rendi ellenlábasai is fel tudták vonultatni a maguk ellenérvét a velünk született jogokra (jura connata) hivatkozva. Theodor Mayer úgy véli, hogy az említett időszakban szellemi megújulás kezdődött a bécsi udvarban és a kormányzati szakemberek megkísérelték a saját gyakorlatukban megvalósítani a kameralisták és a természetjogi teoretikusok tanításait. Véleménye szerint az „Einrichtungswerk" születéséhez közel állók közül Kinsky határozottan hivatkozott Grotiusra, s Dietrichstein és Kollonich véleménye is számos ponton megegyezett a természetjogi elvekkel. Ez nyilvánul meg a tervezetnek egyfelől a megkülönböztetett uralkodói hatalomról alkotott felfogásában, ami feljogosítja a királyt a nemesség személyes előjogainak korlátozására az igazságszolgáltatás egyes területein és az adózás kérdésében (velünk született kötelességek). Másfelől viszont azt hangsúlyozza, hogy az uralkodói abszolutizmust korlátozza a nép jólétének igénye (velünk született jogok). Amikor az „Einrichtungswerk" az ítélkezést a törvényszékek számára biztosítja és csak legfelsőfokon utalja az uralkodó hatáskörébe, ez megfelel a természetjog egyik tételének. Amikor egyszerűen és világosan megfogalmazott törvényeket kíván, vagy a boszorkányperekkel kapcsolatos tortúra megszüntetését sürgeti, ugyancsak a természetjog maximáinak tesz eleget. Az „Einrichtungswerk" álláspontja vallási kérdésben is a természetjogot követi, mert türelmet hirdet az országba betelepülők vallása iránt. Az „Einrichtungswerk"-ben felsorolt állami feladatok ugyancsak öszszecsengenek a pufendorfi tanításokkal: ezek szerint a kórházak és szegényházak létrehozása, a gyámügy és a tanügy szabályozása éppúgy az állam kötelessége, mint a tűzrendészet és az érmeügy kérdéseinek rendezése. A temészetjogi elvekhez hasonlóan a kameralisták tanításai is felfedezhetők az ,JEinrichtungswerk"-ben. Becher mindig hangsúlyozta a népességszám növelésének fontosságát, és a betelepülést kedvezmények biztosításával kívánta előmozdítani. Ugyanezt teszi az „Einrichtungswerk", amikor a töröktől visszavett területek benépesítését szorgalmazza. A kameralistákat követi a tervezet, amikor a külföldi áruk behozatala helyett a hazai előállítást javasolja, akár a szattyánbőr készítést, akár az alföldi pusztákon felnevelhető szarvasmarhát említi példaként. És Schröder gondo-