Századok – 1991
Közlemények - Vanyó Tihamér: Egyháztörténeti források művelődéstörténeti jelentősége III–IV/332
EGYHÁZI FORRÁSOK TÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE 341 s feldolgozását a konstanzi püspökség papságáról az 1586-i vizitáció jegyzőkönyve szerint.30 Kilenc egyházmegye egyházlátogatási följegyzéseire támaszkodva írta meg Peter Heath könyvét az angol lelkipásztorkodó papságról a hitújítás előestéjén. A kialakult kép kedvezőtlen: sok a pap, kevés a javadalom, nagy a fegyelmezetlenség, gyöngén állnak az erkölcsök, hiányzik az erély a püspökökből, igen súlyosak a papság adóterhei.31 Francia földön nagyon termékenyítően hatott az egyháztörténet-írókra — Le Bras és Orcibal professzorok hatására — a vallás-szociológiai szemlélet. Ennek jótékony hatása érezhető Pierre Fiament főként egyházlátogatási forrásokból merítő tanulmányán.32 419 plébánia adataira támaszkodva megírta részletesen, apróságokra is kiterjedő figyelemmel, pontos kimutatásokkal kísérve egy egyházmegye népének vallásos életét a 18. század elején. Az általános kép jó, szinte nyomai sem észlelhetők az egykorú egyházellenes áramlatoknak. A vizitációs feljegyzések országos méretű megismerése és fölhasználása érdekében — a tudományos kutatás nemzeti központja irányításával — nagy jelentőségű kezdeményezés indult meg Franciaországban: repertórium készítése a forradalom előtti egyházmegyékről. Néhány évvel később hasonló nyugatnémet vállalkozás kelt életre.3 3 Belgiumban két nagyterjedelmű forráskiadása van a liège-i egyházmegyének. A lengyel kiadványokból a poznani esperesség tekintélyes kötetét említem. Ez latin eredetiben közli három társkáptalan, hat plébánia, valamint szeretetházak és egyéb egyházi intézmények állapotának leírását, mégpedig igen részletesen. Az újabb kiadások közül Czeslaw Skowron művét emelem ki, amely a krakkói esperesi kerület jegyzőkönyveit teszi közzé 1599-ből gondosan jegyzetelve. Irigykedve olvasom a mi egykori állapotainkhoz mérten nagyon kedvező jelentéseket. Végül a vajdasági Apatin múltjával foglalkozó két helytörténeti munkára hívom föl a figyelmet. Közülük az egyik a nagyközségre vonatkozó vizitációkat foglalja magába, rendkívül színes és érdekes leírásokat. Ezek elsősorban a lakosság egyházi és világi szokásairól tájékoztatnak, de település- és gazdaságtörténeti szempontból is értékesek, továbbá becses statisztikai anyagot is szolgáltatnak.34 A plébániai levéltárak A helytörténetírás és a plébániatörténet-írás 3 5 szorosan összetartozik. Az állami statisztika és anyakönyvezés bevezetéséig a plébánia levéltárát egyetlen kutató sem kerülheti el. Ezért ennek épségben tartása és kezelhetőségének biztosítása elsőrendű kötelessége a lelkipásztornak. A plébániai levéltár állaga mennyiségileg és minőségileg messze elmarad a püspöki levéltár jelentőségétől, de bizonyos tekintetben egyedülállóan fontos és pótolhatatlan. Mert itt vannak az anyakönyvek és a plébániai évkönyv. Az anyakönyvezés a harmadik század óta több-kevesebb változatban és megszakítással végigkíséri a kereszténység történetét. A 16. század közepén túl pedig a trienti zsinat rendelkezésének megfelelően lassan általános és rendszeres gyakorlattá vált. Egyidejűleg a protestáns világban is otthonossá lett. A házasultak és kereszteltek följegyzései mellé rövidesen társultak a halottak, gyónók és áldozók, bérmálkozók jegyzékei és a családokról készült kimutatások. A helyi zsinatok is szorgalmazták az anyakönyvek vezetését, úgyhogy ez a 17. század első felétől kezdve meglehetősen elterjedt. Hazánkban azonban a török hódoltság s az ismétlődő harcok és fölkelések
