Századok – 1991

Közlemények - Kováts Stefan: Az 1849. évi orosz katonai intervenció Magyarországon. A magyar forradalom és szabadságharc az európai nagyhatalmi érdekek középpontjában III–IV/268

AZ 1849. ÉVI OROSZ INTERVENCIÓ 285 Az intervenció megindulása Amikor a hírek a császári seregek magyarországi súlyos vereségeiről Szentpé­tervárt is elérték, a kritikus napokban a két abszolutisztikus udvar között háttérbe szorultak a komoly ellentétek.8 4 A cár április 30-án adta ki a parancsot Galícia megszállására. Most Ferenc József volt soron, hogy a cárral szemben a harmadik — morális — feltételt is telje­sítse, és kérését személyesen, mint uralkodó az uralkodóhoz ismételje meg. Május 1-én — Lobkovitz herceggel, mint Ausztria külön futárával — küldött a cárnak egy sajátkezű levelet, amelyben segítséget kért tőle „az anarchia elleni szent háborúra": „Gyermekkorom óta megszoktam, hogy Császári Felségedben egyidejűleg a monarchikus principium állhatatos támogatóját és egyszemélyben családom legőszin­tébb és leghívebb barátját lássam. Éppen ezért, mióta az Isteni Gondviselés engem elődeim trónjára helyezett, számomra a vigasztalás és bizalom hatalmas forrása volt az a tudat, hogy a nehéz feladatok megoldásában, melyeket olyan fiatalon raktak rám, atyai tanácsa, nagy tapasztalata és őszinte támogatása segítségemre lesznek. A I forradalmárok, mindegy, hogy melyik nációhoz tartoznak, reményüket Magyaror­szágba a helyezik, és a felkelők minden sikerét a többi államok forradalmárai úgy ι üdvözlik, mintha azok már a gonosz ügy közeli győzelmének előfutárai lennének."85 A hízelgő hang ellenére egy további súlyos hibát követett el a császári kormány a cárral szemben, mivel a cár hónapok óta hangoztatott kívánságára, hogy az ifjú császárral személyesen akar találkozni, a levél nem adott választ. Ezt az újabb dip­lomáciai baklövést is utólag kellett kijavítani. Válaszában a cár megismételte ígére­tét, amelyet Ferenc Józsefnek trónralépésekor adott. Ezzel újjáélesztette és megerő­' sítette a Romanovok gyámságát a Habsburgok felett.8 6 A bécsi kormány sietett közzétenni az orosz segítségről szóló közleményt a Wiener Zeitungban, annak hangsúlyozásával, hogy a cár a fegyveres segítséget „...a legnemesebb készséggel azonnal és kiadós mértékben biztosította, mert Magyaror­szágon a felkelés... kétségtelenül az európai felforgató pártok egész ereje egyesülé­sének jellegét mutatja." A cikkben osztrák részről a lengyel kérdést is hangsúlyozták, és igyekeztek az európai kormányoknak bizonyítani, hogy a cár jogos önvédelemből küld egy 200 000 főnyi sereget Magyarország ellen, melyben a lengyel katonák — 3000 és 5000 között hullámzó — létszáma legfeljebb az orosz hadsereg negyvened­ötvened részét tette ki.8 7 Arra, hogy mennyire fontos volt ezekben a napokban Oroszország segítsége Bécs számára, két példát említünk: Schwarzenberg felkérte a porosz udvart, hogy az orosz csapatoknak átvonulási engedélyt adjon területén. Ezt a kérést a porosz kor­mány örömmel teljesítette. Továbbá az osztrák miniszterelnök két sürgető futárt küldött Varsóba Paszkevicshez, hogy a herceget gyorsabb mozgásra ösztönözze, mi­vel az oroszok, bár mindent megígértek, de lassan haladtak előre. Május 4-én gróf Bernhard Caboga 88 altábornagy utazott Varsóba Schwarzen­berg egyenes utasításával, hogy ott az orosz fővezért „minden eszközzel" azonnali beavatkozásra bírja: „Ne mulasszon el semmit, hogy helyzetünket a hercegnek hűen ábrázolhassa, (mi) számítunk az Ön szívből jövő odaadására..." — így szólt az oszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom