Századok – 1991
Tanulmányok - Palotás Emil: Ausztria–Magyarország és a háborús válság 1887/88-ban III–IV/229
252 PALOTÁS EMIL kell számolni. De a hirtelen támadt nagy optimizmus - mindjárt látni fogjuk - nem tartott soká. Egyelőre azonban kielégítőnek tűnt, hogy Bismarckkal egy lényeges pontban azonos maradt a felfogása: egy támadó háború kifejezetten politikai aktus, arról tehát nem a katonák feladata dönteni.10 8 Bismarck megszelídülésével párhuzamosan következett be az osztrák-magyar politika számára másik kedvező fejlemény: Oroszország felől is enyhülést hozó szellők kezdtek fújdogálni. A Ballhausplatzon december közepétől tapasztalták, hogy az orosz vezetés fokozatosan veszít elszánt hangulatából. A megbékélési szándék jelzése orosz részről éppoly váratlanul jött, mint Bismarck hasonló irányba tett fordulata. A fenyegető szólamoktól való tartózkodást hamar követte a „német" államokhoz való közeledés szándékának demonstratív érzékeltetése. Kálnoky már nem sokkal a bécsi katonai konferencia után hírt kapott az orosz politikusok hangnemének megváltozásáról. Giers szemmel láthatóan baráti arcot igyekezett Ausztria felé mutatni. Csodálkozva érdeklődött a bécsi nagy izgatottság felől. Ók, úgy vélte, arra okot nem szolgáltattak.10 9 A pétervári hangulat hirtelen átalakulásának jelentőségét az ottani osztrák-magyar és német képviselők gyorsan és helyesen becsülték fel. Okai között elsődlegesen a külső tényezőknek tulajdonítottak szerepet. A Földközi-tengeri antant létrejöttéről lábra kapott hírek lehűtötték az orosz harciasságot.11 0 Pétervár kinyilvánított rosszallással fogadta a Fremdenblatt félhivatalos közlését, majd azt is, hogy Bécs olyan nagy zajt csapva látott hozzá az orosz fenyegetéssel szembeni védőintézkedésekhez.111 A joggal oroszbarátnak elkönyvelt Wolkenstein terjedelmes magyarázata szerint az oroszok kezdetben sem gondoltak háborúra, támadásra, csak Ausztria megfélemlítése volt a céljuk, hogy a bolgár ügyekben engedékenyebbé tegyék. Bulgáriában puccsot készítenek elő, és annak sikerét előmozdíthatja, ha Ausztria, katonailag megfélemlítve, passzív marad.112 Érdekes, hogy a legtekintélyesebb szovjet diplomáciatörténeti összefoglalás szerzője hasonlóképpen vélekedik.11 3 Nem alaptalanul, a régebben kiadott cári külügyi iratok valóban a puccs előkészületeit tanúsítják11 4 Bármily kézenfekvő volt a magyarázat, bármennyire egybecsengett Kálnoky korábbi felfogásával, a miniszter nem hitte el nagykövete azon magyarázatát, hogy ha megegyezés születne Bulgáriáról, a háború veszélye magától megszűnne. Korán felismerte, hogy az ellentétek mélyebbek, így perspektivikusan akkor is növekedniök kell, ha ideiglenesen rendeződne is a konkrét vitatéma a bolgár kérdésben.11 5 Ezért biztosabb megoldás kereséséhez fogott. Helytálló volt viszont az orosz- francia viszony szerepének megítélése a nagykövet részéről. Franciaország visszahúzódása elbátortalanította az aktivitást pártolókat Pétervárott; mivel a francia-orosz közeledés még éretlen, Oroszország pedig egyedül nem vállalkozhat a nagy háborúra, valódi válság nem jöhet létre - érvelt Wolkenstein 116, és e vélekedésével korántsem állt egyedül. Amit a fentiekben német és osztrák-magyar oldalon tapasztalunk az a nagy keleti szomszédnál szintén létezett. A katonák Pétervárott is igyekeztek önállósítani magukat. A katonai doktrínák ismertetésekor fentebb volt szó arról, hogy az általános helyzetből ők bécsi és berlini kollégáikkal azonos tartalmú, csupán természetszerűleg ellenkező előjelű következtetést vontak le. A háborús válsághangulat