Századok – 1991
Történeti irodalom - Dahinten Otto: Geschichte der Stadt Bistritz in Siebenbürgen (Ism.: Tóth L. Béla) I–II/168
168 TÖRTÉNETI I RODAI Χ)M meghozott rendelkezéseket az érdekelteknek végre kellett hajtaniuk. A kalocsai főegyházmegye azon kevés egyházmegyék közé tartozott, amelyek nagy fontosságot tulajdonítottak az egyházlátogatásoknak, és maximális lelki hasznot igyekeztek húzni belőlük. A könyv utolsó, 19. fejezete a bérmakörutakról (360-367.) szól. Bérmakörutakról a 18. század 80-as éveiig tulajdonképpen nem beszélhetünk. Az érsekek és segédpüspökeik ugyan időközönként kiszolgáltatták a bérmálás szentségét, de nem az egyes plébániákon, hanem a kijelölt központokban, ahová a bérmálandóknak és bérmaszüleiknek el kellett menniük. Ezzel szemben a kalocsai érsekek már a 18. század 30-as éveitől egészen 1848-ig a mai értelemben vett nagyszabású bérmakörutakat bonyolítottak le. Ezeket gondosan előkészítették, és rendezték a velük kapcsolatos adminisztratív kérdéseket is (külön anyakönyvezés, bérmacédulák stb.). A könyv áttanulmányozása alapján megállapíthatjuk, hogy páratlanul széleskörű és mélyreható forrásbázisra támaszkodik. A felhasznált levéltári anyag felsorolása három és fél lapra tetjed, és kimeríthetetlenül gazdag anyagot tartalmaz a Bécsi Állami Levéltáraktól és a Vatikáni Levéltártól kezdve a Magyar Országos Levéltár különböző fondjain és az egyházmegyei levéltárakon, elsősorban a Kalocsai Érseki Levéltáron át egészen az apátsági, esperesi, plébániai és más egyéb levéltárakig. Ugyancsak impozáns anyagot tartalmaz a közel 10 lapra teijedő irodalomjegyzék. Annak ellenére, hogy a hivatkozás pontossága elemi követelmény, és nem különösebb tudományos érdem, ennél a könyvnél mégis meg kell jegyeznünk, hogy az adatszerű pontosság elérhető maximumát nyújtja. A jegyzetek nem egyszerűen lelőhelyek, hivatkozások, hanem önálló elemzések, történelmi adalékok, miniatűr cikkek, tanulmányok, amelyek további kutatásra, elmélyedésre ösztönöznek. Ennek okán akár több lapra is kiteijednek. Ugyancsak hasznos részei a tudományos apparátusnak a 10 lapot felölelő hely-, név- és tárgymutató, valamint a háromnyelvű összefoglalás. Összegezésként elmondhatjuk, hogy dr. Gyetvai Péter műve páratlanul sokl.ú és elmélyült alkotás. Fő célkitűzését, a főleg az egykori déli magyar területeken és a bácskai, Tisza mentén folyó egyházi szervezés bemutatását a rendelkezésre álló szinte teljes levéltári és irodalmi anyag alapján biztos történelmi szemlélettel, elmélyült elemzéssel, sokl.ú kritikával oldotta meg. Műve a legmagasabb szinten mutatja a magyar egyháztörténet-írást, akármelyik struktúra-elemét vizsgáljuk is. Bár egyházszervezésről van szó, s ennek eredményeit elsősorban az egyháztörténet hasznosítja, eleven impulzust kaphat tőle a világi történetírás is, különösen olyan területeken, mint a délvidéki településtörténet, történeti földrajz és statisztika, demográfia, egyházi élet, etnográfia, foklór, művelődéstörténet. Örvendetes dolog, hogy a magyar egyháztörténetírás egyre inkább része lesz az egyetemes magyar történetírásnak, és ez az integrálódás olyan nagyszabású művek révén történik, mint amilyen Gyetvai Péter könyve. Bellér Béla DAHINTEN, OTTO GESCHICHTE DER STADT BISTRITZ IN SIEBENBÜRGEN Aus dem Nachlaß hrsg. v. Ernst Wagner. Köln, Wien: Böhlau 1988. (Studia Transylvanica. Ergänzungsbände des Siebenbürgischen Archivs im Auftrag des Arbeitskreises für siebenbürgische Landeskunde. Hrsg. v. Pau. Philippi. 14.) AZ ERDÉLYI BESZTERCE VÁROS TÖRTÉNETE A Besztercéről szóló irodalom egy újabb jelentős kiadvánnyal gazdagodott. A besztercei városi levéltárban őrzött középkori és kora-újkori oklevélregeszták közreadása után (Berger, Albert: Urkunden-Regesten aus dem Archiv der Stadt Bistritz in Siebenbürgen 1203-1570. Aus dem Nachlaß hrsg. v. Ernst Wagner. BDE 1-2. Köln, Wien: Böhlau 1986) ugyancsak Ernst Wagner érdeme, hogy Otto Dahinten teijedelmes hagyatékából most ez a kötet is megjelenhetett.
