Századok – 1991
Közlemények - F. Font Márta: II. András orosz politikája és hadjáratai I–II/107
126 F. FON T MÁRTA instabilitásának oka volt az is, hogy a közös célkitűzés mögött nem állt egyforma katonai erő: „Magyarország hadi potenciálja sokkal nagyobb volt, mint a kis-lengyelországi fejedelemségé, ezért utóbbi mindvégig alkalmazkodni volt kénytelen",1 illetve az alkalmazkodás kényszerének elkerülésére újabb szövetségesek után nézett. A szepesi megállapodás értelmében a magyar-lengyel uralom realizálására katonai és politikai előkészületek folytak. Ennek jegyében a magyar-lengyel sereg — valószínűleg még 1214- ben — elfoglalta Halicsot. Az addig uralmat gyakorló Vlagyiszlavot elfogták, és ismét börtönbe vetették, ahonnét haláláig ki sem szabadult.183 A bebörtönzés tényét Wlodarski megkérdőjelezi, a „zatofci" igének kiutasítás értelmet adva.18 4 A korábbi események ismeretében nem tartjuk lehetetlennek a bebörtönzést, sőt, mivel Vlagyiszlav többet politikai szerepet nem játszott, ez a valószínűbb: az esetleges száműzetésben ez aligha következett be. A gyermek Kálmán mellett az irányítás Benedek kezébe került. Ε Benedeket Pasuto és Hrusevszkij Korlát fia Benedekkel azonosítja, Wlodarski ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy e korban több Benedek is szerepel, nem megállapítható, hogy melyikük az.185 A halicsi évkönyv szerint az 1210-ben szereplő Benedek neve mellett nincs jelző, csak az ellenszenvet kifejező Antikrisztus-hasonlattal jellemzik. A gyermek Kálmán mellett tevékenykedő Benedeket „kopasznak" nevezik (liszij).18 6 A magyar oklevelekben a kopaszságra utaló „calvus" jelzővel szereplő Benedeket nem találtunk. Perdöntő bizonyítékunk nincs, de a két személy megkülönböztetését indokoltnak tartjuk. Kálmán halicsi uralmának új tartalmat adott a koronázás ténye, ami a korábbiaknál egyértelműbben kifejezte a halicsi területek Magyarországhoz való viszonyát: a magyar királyság területi igényeit, de ugyanakkor kifejezte a pápai törekvéseket is. Kálmán koronázásának időpontját és helyszínét nem ismerjük. Támpontul II. Andrásnak a pápához írott levelei szolgálnak. Az első levél 1214-re datált, valószínűleg nem sokkal a szepesi megállapodást követően keletkezett,18 7 ebben azt kéri a magyar király a pápától, hogy járuljon hozzá Kálmán halicsi királlyá való felkenéséhez. A másik levél 8 8 írásakor a pápa ehhez már hozzájárult, ekkor András koronát kért fia számára. Ez utóbbi levél datálatlan, de írásának ideje 1215 lehet.18 9 A levélből kiderül, hogy Halicsban zavargások voltak, de ennek ellenére a levél keletkezésének pillanatában Kálmán ott tartózkodik, és a krakkói Leszekkel az együttműködés még fennáll, valamint ígéri András, hogy Halicsból papot fog küldeni a lateráni zsinatra. A lateráni zsinat ideje 1215. november, így a levél 1215 augusztusában keletkezhetett.19 0 A koronázás helyére és idejére vonatkozóan számos elképzelés született.19 1 Biztosra vehető, hogy a koronát még III. Ince küldte, így terminus ante quem: 1216. július 16., terminus post quem: 1215 augusztus. Erre az időszakra a következő események rögzíthetők. 1215/16 fordulója egybeesik a magyar-lengyel konfliktusok kezdeteivel, amikor II. András uralma alá vonja Nyugat-Halicsot, amelyet korábban Leszeknek engedett át. A változás okait kutatva vissza kell kanyarodnunk a szepesi megállapodáshoz. Itt utyanis mind II. András, mind Leszek de facto elállt Roman fiainak támogatásától, de iure a megállapodásban is szó lehetett erről. Ε közös magyarlengyel törekvésnek ellentmondott Leszek következő lépése, amikor Danyiilnak és Vaszilkonak juttatta Volhinia legjelentősebb központját, Vlagyimirt. Ezzel a Romanovicsok olyan bázisra támaszkodhattak, amely megfelelő alapnak kínálkozott halicsi
