Századok – 1991
Közlemények - F. Font Márta: II. András orosz politikája és hadjáratai I–II/107
II. ANDRÁS OROSZ POLITIKÁJA ÉS HADJÁRA TAI 127 aspirációik elérésére. Tehát Kálmán szempontjából az ellenfelek száma gyarapodott. Véleményünk szerint II. András egy esetleges Peremisl (Krakkó)-Vlagyimir-Volinszkij összefogástól tartva tette rá kezét Halics nyugati részére. így 1216 első felében András és Kálmán egész Halicsot kezükben tartották, rendelkeztek a pápa hozzájárulásával a koronázást illetően, sőt minden bizonnyal maga a korona is a birtokukban volt. Ε szerencsésen alakult körülmények között kerülhetett sor a koronázásra, mégpedig Halicsban, hiszen a koronázási ceremónia kiváló alkalomnak kínálkozott a ma-192 gyar uralom deklarálásához. Dlugosz nyomán Drob*5 vetette fel, hogy a koronázáson jelen volt Wincent krakkói püspök is.19 3 A lengyel-magyar szövetség felbomlása miatt ez nem valószínű, sőt, maga a királynő, Salomea sem lehetett jelen. Igaz, Salomea, története szerint hároméves korában került a magyar királyi udvarba,1 9 de úgy is informál a legenda, hogy harmincöt évig uralkodott Halicsban, ami nyilvánvaló képtelenség. Ebben a szituációban láthattak hozzá a Rómával való unió előkészítéséhez. így értelmezzük a Voszkreszenszki évkönyv adatát, amely azt adja hírül, hogy „a magyar király Halicsba ültette fiát, a püspököt és a papokat kiűzte a templomból, és latin papokat ho-I zott".19 5 A halicsi évkönyv szerint, amikor András elfoglalta Peremislt, Leszek azonnal újabb szövetségesek után nézett. Erre az akkori novgorodi fejedelem, Msztyiszlav Msztyiszlavics Udaloj látszott alkalmas személynek. Egyrészt, mert Leszek anyjának rokona (unokatestvére) volt, másrészt, mert a polovecek közül hozott feleséget, harmadrészt, mert jó kapcsolatai voltak a Kijevet birtokló Vlagyimir Rurikoviccsal. Az első novgorodi évkönyv (NPL) szerint Msztyiszlav azonnal indult Leszek hívó szavára, és Halics ellen támadt, amit megörökített a halicsi évkönyv is.19 6 A magyar szakirodalomban ennek nyomán alakult ki a vélemény Kálmán herceg 1215. évi elűzetéséről,19 7 majd hatalma újbóli visszaállításáról. A tévedés egyrészt abban áll, hogy három alkalommal is vezetett hadat Halics ellen, ebből az első és a harmadik 198 járt sikerrel. Ugyancsak több hadjáratról, de helyenként tíz évnyi eltérésekkel ír Dlugosz is.19 9 Az első novgorodi évkönyv és az 1479-es moszkvai szvod 1218-ra datálja Msztyiszlav Halics ellen készülődését, 1219-re Msztyiszlav első győzelmét, amelynek eredményeképpen Kálmán és Benedek Magyarországra menekültek. A másik két hadjárat időpontja 1220 és 1221.20 0 Ezt a datálást fogadja el Hrusevszkij nyomán Pasuto, Kripjakevics, Kotljar és Lammich; másként vélekedik Wlodarski, ő 1215 elejére teszi az elsőt, 1215-19- re a másodikat és 1219-re a harmadikat.201 Ezzel a módosítással Kálmán herceg halicsi királyságát 1215/16- tói 1219 elejéig folyamatosnak tekinthetjük. Első pillanatban talán merésznek tűnő állítás, hogy Kálmán halicsi uralma három éven keresztül folyamatos volt, ám a szembenálló felek helyzete — véleményünk szerint — ezt valószínűsíti. Lengyelországban Leszek Bialy 1215 táján, miután a volhiniai Vlagyimirt a Romanovicsoknak átengedte, érintkezésbe lépett Msztyiszlav Msztyiszlavics Udalojjal. Ezt elsősorban az igen befolyásos „orosz-párt" nyomására tette. Mindkettőjükben támaszt keresett a halicsi magyar uralommal szembeni terveihez. Danyiillal kapcsolatos számításai azonban nem váltották be Leszek reményeit. Danyiil jelentősebb pozícióba jutva és nagykorúvá válva önálló politikára, a Leszektől való függetlenedésre törekedett. Msztyiszlav Udaloj pedig 1215 táján még Kijev felé orientálódott, ahon-
