Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
PÉNZTÖRTÉNETI PROBLÉMÁK A 14. SZÁZADBAN 87 Az egyik, a maradandóbb új elem a százas számítású forint megjelenése volt. Ez voltaképpen a régi tíz penzás, azaz 400 dénáros márkaszámítás szellemes egyesítését jelentette az új négyforintos márkával, azaz egy forintra immár 100 dénár esett. Számítási forint ezt megelőzően nem létezett, a forint mindig az aranyforintot jelentette. Az új számítás azzal született meg, hogy a kamara 1362-ben — vagy kevéssel előbb — olyan új dénárt bocsátott ki, amelyből 100 ért egy aranyat. Az új pénz alig egykét évig, 1365-ig forgott, de a vele való számítás annyira kényelmesnek bizonyult, hogy továbbra is megmaradt és hamarosan állandósult. A 100 dénárral számított forint az 1360-as évek végétől általánosan elterjedt az ország nagy részén, Vastól Zemplénig és Honttói Temesig.27 7 Később „százas" (centenarius) forintnak nevezték27 8 és folyó dénárban számolták.27 9 Ha az 1390 utáni kis dénárokból állt, akkor „kis" vagy „rövid" forintként (fiorenus parvus sive brevis) emlegették.280 A másik új elem a budai computusban a négydénáros számítási garas átvétele volt. Korábban, mint láttuk, Budán hat dénárral számolták a garast, ez volt érvényes Nagy Lajos uralma kezdetén, sőt bizonyára az 1350-es években is. .Az új százas forint bevezetésével egy időben a kamara „hivatalosan" áttért a négy dénáros garasra.281 Ezentúl mindaddig, amíg a garasszámítás egyáltalán létezett, azaz a 15. század elejéig ez maradt az országosan érvényes számításmód.28 2 Ε számítási garasnak már természetesen régen semmi köze nem volt sem a cseh, sem az egykori magyar garasok ezüstértékéhez, hanem négy folyó dénárt jelentett. Az 1360-as évek végére kialakult új budai számítási rendszer tehát a következő volt: 1 márka = 10 penza = 400 dénár 1 márka = 4 forint = 400 dénár 1 forjnt = 100 dénár A számítási garas nem épült be ebbe a rendszerbe, éppen ellenkezőleg, az volt a rendeltetése, bogy e rencjszertpl függetlenül a dénár értékét az aranyforinthoz képest kifejezze. 1366-tól, a szerecsendénárok kibocsátásától kezdve a budai computusban kétféle forint létezett: a számítási forint, amely mindig 100 dénárt jelentett mindenféle pénzben, valamint a valódi aranyforint, amelynek mindenkori dénárárfolyamát számítási garasban fejezték ki. 1364-ben 25 garasosnak, 1366—1371 között 33 garasosnak (= 132 dénár), a forint felértékelése után 37,5, majd 40 garasosnak (= 150, ill. 160 dénár) mondták.283 277 1367, Vast pro quolibet floreno 100 denarios (1. 91 732); 1368, Pilis: Hör. cum 100 den. (Dl. 5664); 1369, Szatmár: marcam ... cum 4 florenis, florenum ... cum 100 den. (Dl. 5741); 1370, Szatmár: flor. 100 den. computato (Dl. 38 184) stb. 278 1391: Zs. I. 2195; 1394: uo. 3310; 1398: uo. 5347, stb. 279 -T 1394: fiorenus 100 den. computando cum moneta pro tempore currenti (Zs. I. 3494). 280 Zs. II. 916. 281 25 garasos forintot, amely 100 ekkori dénárt jelentett, először 1364-ben Selmecbányán említenek (Fejérpataky 3). Kivéve a különleges szepesi számítást, ahol 1 gs.=5 den. 283 Ld. a Királyi dénárok c. fejezetben.
