Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
DOKUMENTUMOK 823 Kovács Béla letartóztatása A következő napon Kovács Béla elment a rendőrségre, hogy vallomást tegyen. Aznap délben, amikor hazament ebédelni, meglátogatott, és közölte velem, hogy modortalanul viselkedik vele szemben a rendőrség. Varga Bélával együtt az volt a véleményünk, hogy mindenesetre ezt a néhány napot szánja rá a kihallgatásokra, s a továbbiakban majd együtt fogunk határozni. így Kovács Béla másnap el is ment a rendőrségre. Másnap este azonban telefonértesítést kaptam, hogy már a rendőrségen orosz rendőrök jelentek meg, akik saját autójukba ültették Kovács Bélát, hazavitték Váci utcai lakására, amelynek környékét akkor már orosz katonaság szállta meg, és lakásán kihirdették előtte a letartóztatási parancsot. Hamarosan megjelent Szviridov altábornagy kommünikéje,98 amelyben az állott, hogy Kovács Béla egyrészt részese volt az összeesküvésnek, másrészt a megszálló szovjet hadsereg ellen kémkedett más nagyhatalom javára. A Kovács Béla letartóztatását követő napon bennem is, néhány minisztertársamban is az a felfogás alakult ki, hogy mivel az oroszok az ellenük szóló és az angolok javára történő kémkedés gyanúja alapján a hadijog szerint a fegyverszüneti egyezmény megsértése nélkül letartóztathatnak bárkit — bár Kovács Béla ártatlanságáról mindnyájan meg voltunk győződve —, a tiltakozásra nincs mód, leghelyesebb lenne, ha a kormány lemondana. Ezekben a napokban találkoztam egy vacsorán Schoenfeld amerikai követ úrral, akinek az volt a véleménye, hogy ha Kovács Béla szovjetellenes kémkedésével kapcsolatban alapos gyanú merül fel, a megszálló hadseregnek joga van saját hatáskörében eljárni ellene — hangsúlyozta azonban, hogy a szovjetnek Kovács Bélával szemben történő eljárását elítéli, mert maga is meg van győződve, hogy az ellene emelt vádak alaptalanok. Itt kell megjegyeznem, hogy amikor a kisgazdapárt Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztése ellen határozottan állást foglalt, Puskin követ egy személyes megbeszélés alkalmával elmondotta nekem, hogy az összeesküvők közül többeket kihallgatott a szovjet titkosrendőrség is, s a vallomásokból megállapította, hogy Kovács Béla részese az összeesküvésnek, és Raffay útján kémkedett a megszálló hadsereg ellen. Helytelenítette, hogy a kisgazdapárt nem hajlandó Kovács Béla mentelmi jogát felfüggeszteni, s igyekezett rábírni arra, hogy a kisgazdapárt elhatározását változtassam meg. Én állást foglaltam Kovács Béla ártatlansága mellett, és azt válaszoltam, hogy Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére semmi ok nincs. A kormány lemondására azért nem került sor, mert a párt minisztereinek többségében az a vélemény lett úrrá, hogy ezzel Kovács Béla helyzetén nem változtatnánk, ellenben a lemondás nyomán járó káosz a kommunisták céljait szolgálná. Közben megérkezett az Egyesült Államok kormányának és a Brit Királyságnak tiltakozó jegyzéke, amelyben Kovács Béla és az összeesküvés ügyének a nagyhatalmak és a magyar kormány által való kivizsgálását kérték. A jegyzéket nem lehetett a sajtóban közreadni, mert a sajtó fölött cenzúrát gyakorló Szviridov altábornagy megtiltotta ennek közlését addig, amíg a válaszjegyzék is el nem készül. Velem Mihály-98 Lásd: Szabad Nép. 1947. febr. 27.
