Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
DOKUMENTUMOK 801 Mr. Nagy: Ilyen megállapodás nem volt. Mr. Szegedy-Maszák: Az a kérdés, hogy melyik lesz a második legerősebb párt, nem dőlt el azonnal. Egy ideig úgy tűnt, mintha a szocialisták szereznének többséget. Egyes híresztelések szerint a szocialisták tartottak igényt a belügyminisztériumra. Mr. Nagy: Nem volt olyan döntés, hogy a második legerősebb pártnak kell kapnia a Belügyminisztériumot. Mr. Stein: Szovjet nyomás juttatta a Belügyminisztériumot a kommunistáknak? Nem pártközi megegyezés? Mr. Nagy: Az történt, hogy annak ellenére, hogy előzetesen már minden el volt rendezve, és általános megegyezés született arról, hogy a belügyminiszteri poszt a kisgazdapárt kezében marad, a kommunisták kijelentették, ha nem kapják meg a Belügyminisztérium fölötti ellenőrzést, nem vesznek részt a kormányban. Mr. Stein: Nyomást gyakorolt-e Vorosilov szóban a kisgazda vezetőkre? Mr. Nagy: Vorosilov ebben az ügyben semmilyen személyes nyomást nem gyakorolt. A nyomás maguktól a kommunistáktól származott, akik kifejtették, hogy a belügyminiszteri poszt Délkelet-Európa valamennyi szovjet megszállás alatt álló országában a kommunisták kezében van. Én nem hiszem, hogy lenne olyan terv, hogy Magyarország szovjet tagállam legyen. Másrészről azonban azt hiszem, teljesen nyilvánvaló, hogy a szovjeteknek az a terve, hogy valamiféle csatlósblokk révén a szovjet határoktól olyan messzire terjesszék ki befolyásukat, amilyen messzire csak lehet. Példaként arra, hogy az oroszok hogyan gyakorolnak nyomást, elmondom Önöknek a következő mulatságos történetet. Múlt nyáron vagy ősszel egyik éjszaka egy órakor Szviridov tábornok11 képviseletében telefonon felhívott egy szovjet százados. Azt mondta, egy rendkívül sürgős ügyben azonnal beszélnie kell velem. Azt válaszoltam, hogy jöjjön el hozzám. Felöltöztem, és vártam rá. Megérkezett, és elmondta, hogy reggel a Nemzeti Bank át akar adni egy jelentést az amerikai követségnek, amely a fegyverszüneti egyezmény megsértését jelentené. Megpróbálta azonnal telefonon elérni a Nemzeti Bank elnökét; ez azonban nem sikerült neki, mivel a vonal foglalt volt, mert a Nemzeti Bank elnöke éppen akkor folytatott beszélgetést az oroszokkal! Mivel én nem tudtam előkeríteni az autómat, az orosz százados hajnali háromkor beültetett a saját kosijába, hogy felkeressük a Nemzeti Bank elnökét. Megkérdeztem Oltványit1 4 , miféle jelentésről beszélnek az oroszok. Úgy nézett rám, mint egy őrültre, és azt felelte, hogy ilyen jelentésről semmit sem tud. A századoshoz fordulva azt 13 Szviridov, Vladimir Pelrovics (1897-1963) — szovjet tábornok. 1919-től szolgált a Vörös Hadseregben. 1926-tól az SzKP tagja. A II. világháború idején 1941 novemberétől az 55., a 67. és a 42. hadsereg parancsnoka. 1943-tól vezérezredes. 1945- tői 1947. szeptember 15- ig a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság ügyvezető elnökhelyettese. 1949-től a Vörös Hadsereg Középső Hadseregcsoportjának főparancsnoka. 14 Oltványi Imre: (1893-1963) — művészeti (ró, bankigazgató, kisgazdapárti politikus. 1938-tól 1944-ig a Magyar Jelzálog Hitelbank Rt. ügyvezető igazgatója. 1931-től a kisgazdapárt tagja. 1943-tól a Polgári Tagozat társelnöke. A felszabadulás után 1945. jan. 28-tól ápr. 17-ig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzintézeti Központ ideiglenes vezetője, ápr. 17-től aug. 31-ig, majd 1945. nov. 15-től 1946. aug. 7-ig az MNB elnöke. 1945. júl. 21-től szept. 15-ig pénzügyminiszter. Nov. 4- tői nemzetgyűlési képviselő. A kisgazdapárt balszárnyán elhelyezkedő ún. „O" csoport egyik vezetője. A Fórum Klub társelnöke. 1947 áprilisától a Politika c. lap főszerkesztője; 1947. aug. 14-től 1948. aug. 14-ig svájci magyar nagykövet.
