Századok – 1990

Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787

788 DOKUMENTUMOK Frances Deák, a berni amerikai követség magyar származású polgári légyügyi attaséja — egyébként az amerikai katonai hírszerzés kelet-európai rezidense — júni­us 1-én kereste fel Nagy Ferencet, akit még Budapestről ismert, ahol szintén akkre­ditálva volt. A kisgazdapárti politikus, aki Gordon Ferenc társaságában fogadta, elismerte, hogy lemondott tisztségéről, de hozzáfűzte: csak akkor adja át lemondó levelét, ha legkisebb fia Svájcba érkezik. (Mint említettük, ez másnap megtörtént.) Korrekten és részletesen beszámolt lemondásának körülményeiről attól kezdve, hogy május 14-én elutazott Budapestről. Elismerte, távozása előtt kérte a szovjet hatóságokat, hogy Ko­vács Bélát, az FKgP 1947 februárjában letartóztatott főtitkárát adják át a magyar ha­tóságoknak. Utalt rá, hogy ez nem történt meg, viszont Szviridov tábornok, a SZEB alelnöke átnyújtott a magyar kormánynak Kovács Bélától származó vallomásokat, amelyek őt is belekeverték az ún. összeesküvési ügybe. Részletesen ismertette a Bu­dapest és Bern között május 28-i rendkívüli minisztertanács után lezajlott telefonbe­szélgetéseket. Lemondását egyrészt azzal indokolta, hogy hozzá akart járulni a kor­mányválság mielőbbi lezárásához, másrészt célzott rá, hogy figyelmeztetést kapott, biztonságos hazatérése nincs megoldva. Tagadta, és alaptalannak nevezte az ellene emelt vádakat. „Nagy úgy vélte — írta Deák a találkozókról készült feljegyzésében — hogy az egész kormányválságot Puskin és Rákosi gondosan megtervezték és el­őkészítették. Szerinte az oroszok és a kommunisták már akkor, amikor elhagyta Ma­gyarországot, tudták, hogy Kovács „vallomásai" belekeverik őt is az összeesküvési ügybe. Két ok miatt hagyták, hogy elutazzon: a, tudták, hogy Schoenfeld követ ha­marosan végleg eltávozik Magyarországról, s úgy gondolták, hogy távolléte hátráltat­ni fogja az Egyesült Államok azonnali beavatkozását; b, stratégiai szempontból — nevezetesen attól tartottak, hogy a Kovács-eset megismétlődhet (pl. Nagyot letartóztatják), de mivel Nagy Ferenc távol van Magyarországtól, úgy vélték, hogy saját ízlésük szerint manipulálhatják a sajtót, és azt a látszatot kelthetik, hogy Nagy elmenekült." Ami a jövendő terveket illette, Nagy Ferenc és Gordon Ferenc közölte Deákkal, hogy egy idő után szeretnének Svájcból tovább utazni, mivel a svájci kormány csak akkor ad menedékjogot, ha mindenféle politikai tevékenységgel felhagynak. Nagy Fe­renc nem titkolta, hogy nagyon szeretne az Egyesült Államokba menni, részben, mert nagyobbik fia abban az időben Washingtonban a magyar követségen szolgált, rész­ben, mert úgy vélte, az amerikai kormányzat számára hasznos lehet, amit a Szovjet­unió magyarországi politikájáról és magatartásáról, valamint az MKP taktikájáról és politikai módszereiről tud. Az amerikai diplomata megnyugtatásukra közölte, hogy a State Department sürgősséggel tanulmányozza a magyarországi helyzetet, és ígérte, tájékoztatja feletteseit a hallottakról. Gordon befejezésül — szabályosnak éppen nem nevezhető módon — átadta a magyar kormány számára Nagy Ferenc lemondásáról, aznap összeállított jelentésének egy angol nyelvű példányát, amelyet ott kézjegyével hitelesített.5 5 NA.RG.59.Gen.Ree. ot State Dept. Dec. Files.Box. 6644. 86400/6-247. Frances Deák feljegyzése L. R. Harrison berni követ számára. 1947. jún. 2., valamint Harrison távirata a külügyminiszternek. 1947. jűn. 1. In.: Foreign Relations of the United States. 1947. Vol. IV. Eastern Europe, the Soviet Union. US.

Next

/
Oldalképek
Tartalom