Századok – 1990

Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787

DOKUMENTUMOK 789 Két nap múlva, június 3-án Nagy Ferenc maga jelent meg a berni amerikai követségen. Átadta lem ondólevelének, valamint a május 31-én Tildy Zoltánnak írt, állásából való távozását és kinnmaradását indokló levelének másolatát L. R. Harrison követnek. Személyesen megismételve felajánlkozását, kijelentette: „kész az amerikai hatóságok rendelkezésére bocsátani az összes információt, amivel rendelkezik a magyarországi szovjet és kommunista tevékenységről". Éreztetvén, hogy csak az Egyesült Államok iránt van bizalma nyomatékosan hozzáfűzte: „nem áll kapcsolatban a nyugati hatalmak egyetlen más képviselőjével sem". Az amerikai diplomata utasításokat kért Washingtonból.6 Az amerikai kormányköröket Nagy Ferenc lemondása váratlanul érte, s a nemzetközi diplomáciában szokatlanul élesen, sőt kifejezetten durván reagáltak. Június 2-án a State Department bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti az Európában maradt felesleges hadianyagok vásárlására nyújtott 30 millió dolláros hitelt.7 3-án Arthur H. Vandenberg szenátor, a szenátus és egyidejűleg a külügyi bizottságának elnöke szenátusi beszédében elítélte a magyarországi politikai fordulatot, a történteket „kommunista puccs"-nak nevezte, s javasolta, hogy Magyarország ügyét vigyék az ENSZ elé.8 4-én a külügyminisztérium utasította G. H. Weems tábornokot, a magyarországi SZEB amerikai missziójának vezetőjét, hogy csatlakozva angol kollégájához, kélje Szviridovtól az általa a magyar kormánynak Kovács Béla ügyében május 28-án adott iratok másolatát.9 5-én Truman elnök sajtóértekezletet tartott, amelyen a magyarországi politikai helyzetről kijelentette, hogy „azt hiszem, az gyalázat. A magyarországi helyzet szörnyű." Közölte, hogy a State Department vizsgálatot folytat, s hozzátette: nem áll szándékában tétlenül nézni a történteket.10 Néhány nap alatt azonban lecsillapodtak a kedélyek, s a figyelem másfelé fordult, miután június 5-én G. C. Marshall külügyminiszter bejelentette a Nyugat-Európának nyújtandó amerikai segélyprogramot, s megkezdődött a párizsi értekezlet előkészítése. A State Department — kemény belső viták után — kialakította a maga álláspontját a Magyarországgal kapcsolatos politikát illetően. Tisztában voltak azzal, hogy a Dinnyés-kormány hatalomra jutása és egy sor tervezett intézkedés bevezetése (bankok államosítása, 3 éves terv bevezetése, új választások kiírása) előkészíti, és egyben megkönnyíti a baloldal hatalomátvételét. Az sem volt kétséges számukra, hogy mindez a Szovjetunió politikai befolyását is nagymértékben megerősíti majd. Ugyanakkor pontosan felmérték: az Egyesült Államoknak a gazdasági, politikai és Government Printing Office. Washington. 1972. 301-303. old. (Továbbiakban: FRUS. 1947. IV.k.) Gordon követ jelentését lásd: História, 1984. 3. sz. 4530-34. old. 6 NA.RG.59.Gen.Rec. of State Dept. Dec. Files. Box. 6645. 86400/6-447. Harrison távirata a külügyminiszternek, 1947. jún. 4. — Nagy Ferenc Tildyhez írt levelét közli: Högye Mihály: Hogyan mondott le Nagy Ferenc? Új Látóhatár, 1986. 4. sz. 444-445. old. ' New York Times, 1947. jűn. 3; Times, 1947. jún. 3; Magyar Nemzet, 1947. jún. 4. A hitelfelfüggesztés a gyakorlatban csak 15 millió dollárt érintett, mert a többit Magyarország már felhasználta. 8 New York Times, 1947. jún. 5. 9 FRUS. 1947. IV.k. 307-308. old. Marshall külügyminiszter távirata a budapesti amerikai követségnek, 1947. jún. 3. 10 Public Papers of the Presidents of the United States. Harry S. Truman. 1947. US. Government Printing Office. Washington, 1963. 265-266. old.