Századok – 1990
Tanulmányok - Izsák Lajos: A polgári ellenzéki pártok Magyarország nemzetközi helyzetéről külpolitikai lehetőségéről (1944–1947) V–VI/753
772 IZSÁK LAJOS zárt 16 társával együtt új párt alakítását határozta el: „Miután azonban a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről hivatalosan közöltetett velünk az, hogy a párt működésének megkezdéséhez a fegyverszüneti egyezményhez fűzött gyakorlat értelmében a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélye szükséges, a múlt hó 29-én kérvényt nyújtottam be a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz, és abban kértem, hogy a párt működését engedélyezni szíveskedjék."5 9 A koalíciós pártok, illetve vezetőik a kisgazdapárti képviselők kizárásakor számoltak egy új politikai párt megalakulásának lehetőségével, s amikor ez a kérdés ténylegesen is napriendre került, nem emeltek kifogást fellépésével kapcsolatban. Lényegében ennek volt köszönhető, hogy V. Szviridov altábornagy a SZEB nevében 1946. július 4-én az alábbi szövegű levelet intézte Nagy Ferenc miniszterelnökhöz: „Tekintettel a kormány határozatára, valamint a kormányzati koalícióban tömörült összes magyar demokratikus kívánságára, hogy Sulyok Dezső nemzetgyűlési képviselő úrnak új párt alapítása engedélyeztessék, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság az Ön levelében foglalt kérelmet tudomásul vette."60 A SZEB tehát egyelőre csak tudomásul vette a párt megalakulását, működéséhez engedélyt csak később adott. Nagy Ferenc a SZEB állásfoglalásáról azonnal értesítette Sulyokot, aki ezt követően a parlamentben is bejelentette az új párt megalakulását, és 1946. július 24-én — napirend előtti felszólalás formájában — ismertette a Magyar Szabadság Párt programját, közte természetesen a párt külpolitikai célkitűzéseit is.6 1 „Nemzetközi politikánkat a legteljesebb értelemben vett és az emberileg legtökéletesebbé fejleszthető békepolitikának szánjuk — kezdte beszédét Sulyok Dezső; a Magyar Szabadság Párt legfőbb külpolitikai célkitűzését pedig abban jelölte meg, hogy „Magyarországot a jövőben minden eszközzel távoltartsuk bármely háborúban való tényleges részvételtől, és ezzel egyszer s mindenkorra lehetetlenné tegyük, hogy országunk és annak népe egy újabb háború szenvedéseit legyen kénytelen elszenvedni. A világ minden népe iránt a lojális együttműködést, testvéri egyetértést és az emberiség haladását szolgáló kapcsolatok kiépítését tartjuk elsőrendű kötelességünknek." Ez a lényegét tekintve fenntartás nélküli békepolitika a nagyhatalmakkal szemben, pontosabban azok viszonyának alakulásában azt remélte, hogy a jövőben a vitás kérdéseket majd békés eszközökkel intézik el. A békés külpolitikai alapelvek vállalása mellett Sulyok azt is hangsúlyozta, hogy „Magyarország külpolitikájának ma és a belátható jövőben különösképpen a Szovjetunióra kell tekintettel lennie, de soha egyetlen lépést sem szabad kozkáztatnia, amely sértené vagy veszélyeztetné az angolszász hatalmak érdekeit". A közvetlen szomszédainkkal kapcsolatos külpolitikát illetően Sulyok a legfontosabbnak azt tartotta kiemelni, hogy a „trianoni békével felosztott Magyarország területi, gazdasági és minden egyéb kérdését az elkövetkező békeszerződés akként kell, hogy szabályozza, hogy a Dunavölgy népei a kölcsönös megértés, engedékenység és 59 Nemzetgyűlés Naplója, I. kötet. 764. o. 60 Sulyok Dezső négy beszéde. Magyar Szabadság Párt kiadása. Budapest, 1947. 2. Nagy Ferenc: The Struggle Behind the Iron Curtain. New York, 1948. 267-268. o. 61 Nemzetgyűlés Naplója, II. kötet. 333-340. ο.
