Századok – 1990
Tanulmányok - Izsák Lajos: A polgári ellenzéki pártok Magyarország nemzetközi helyzetéről külpolitikai lehetőségéről (1944–1947) V–VI/753
A POLGÁRI ELLENZÉK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁRÓL 1944 ÉS 1947 KÖZÖTT 761 Barankovics 1945 tavaszán is hangsúlyozott, s fentebb utaltunk is rá —, hogy „minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a szovjet-magyar viszonyt a kölcsönös egyetértés és a kölcsönös bizalom szilárd alapjára helyezzük. A szovjet-magyar viszonyt olyan reálpolitikai szükségesség határozza meg, amelyet a magyar belpolitika világnézeti és párthullámzásainak érinteniök egyáltalán nem szabad.". 4 A többi polgári párthoz hasonlóan a Demokrata Néppárt vezetői is tudatában voltak annak, hogy a világpolitika viszonylatai, annak alakulása Magyarország befolyása körén jóval kívül esik. Ezen túl a legyőzött állapot és hazánk földrajzi helyzete szükségszerűen azt kívánta, hogy a győztes nagyhatalmak egymás közti viszonyába való beleszólástól, esetleges állásfoglalástól tartózkodjunk. Ezért a jövőben arra kell törekedni, hogy az ország alapvető érdekeit a nagyhatalmak közös érdekeivel egyeztessük. A Duna- völgy népei egymásrautaltságának hangoztatása mellett a DNP a szomszédos országokkal folytatott külpolitikában ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy velük a viszonosság elve alapján az Atlanti Charta és a szövetségesek határozatai, valamint a San Francisco-i egyezmény szellemében keressük az együttműködést. Csehszlovákiával szintén e szellem jegyében kell rendezni közös dolgainkat, de azt külön is hangsúlyozta a program, hogy „sajnos, az a brutális és demokratikus erkölcsöt megcsúfoló bánásmód, amelyet a szlovákok a magyar kisebbséggel szemben alkalmaznak, nemcsak minket, hanem bizonyára a világ közvéleményét is arra emlékezteti, hogy Szlovákiában még ma is — a hitlerizmus leverése után is — tettekkel tényező az a szellem, amelynek üldözöttjei hazánknak a németek által történt megszállása előtt Magyarországon kerestek és találtak menedéket."2 5 Majd reményüket fejezték ki, hogy a békeszerződések megteremtik a dunai népek tartós és jó együttműködésének alapvető és fejlődőképes feltételeit. Mindszenty József hercegprímás a nemzetgyűlési választások2 6 előtt, mint ismeretes, nem vállalta a párt hivatalos támogatását, így a DNP nem indult önálló pártként a választásokon, Barankovics hívei 1945 őszén a kisgazdapártot támogatták, és egyelőre annak révén próbáltak a politikai életben is érvényesülni. A PDP-nek sem sikerült elérni, hogy a párt „igazi képviselői" a ténylegesen polgári demokraták (Bródy Ernő, Supka Géza és mások) jussanak be a nemzetgyűlésbe. Az MRP a választásokon megbukott jelöltjei még mandátumhoz sem jutottak. A választásokat követően ez a párt, mint politikai szervezet, gyakorlatilag alig funkcionált, hiába létezett „hivatalosan", tevékenysége csaknem másfél évig egy politizáló asztaltársaság keretei között maradt. II. Már a második világháború befejező szakaszában meglehetősen nagy népmozgásra került sor Magyarországon. A fegyverszüneti egyezmény alapján kiürített, visszacsatolt területekről — a hatalom változásaival — jelentős magyar lakosság ván-24 Uo. 28. o. 25 Uo. 29-30. o. ^ Az 1945. őszi választásokat részletesen elemzi és mutatja be Balogh Sándor: Választások Magyarországon 1945. Kossuth Könyvkiadó, 1984.