Századok – 1990

Tanulmányok - Pintér István: A két munkáspárt külpolitikai koncepciói a Horthy-korszakban V–VI/708

A KÉT MUNKÁSPÁRT A KÜLPOLITIKÁRÓL A HORTHY-KORSZAKBAN 735 A pártvezetés örömébe hamarosan üröm vegyült. Magyarország 1939 januárjá­ban csatlakozott az antikomintern-paktumhoz, ami ellen antikommunizmusa miatt ugyan nyíltan nem lépett fel, de a belpolitikában is tapasztalnia kellett a fasizálódás és a német befolyás erősödését. Ezt az ellentmondást — a területszerzés feletti örö­möt és annak negatív következményeit — fejezte ki a párt 1939 januári pártkong­resszusán elfogadott határozat is, amelyben hangsúlyozták, hogy fel kell lépni min­den olyan „belülről és kívülről jövő veszéllyel szemben", amely az ország szabadságát fenyegeti. „Magyarország függetlenségének feltétlen és minden körülmé­nyek között való megóvása, és ha kell, elszánt és áldozatkész védelme: a magyar nép számára a lét, vagy nem lét kérdése ' '. Magyarországnak éppen ezért olyan külpoliti­kát kell folytatni, amely „számot vet az ország adottságaival, földrajzi fekvésével és gazdasági szükségleteivel", „egyben azzal, hogy kis ország lévén, minden nagyhata­lom rokonszenvére szükség van. " Kerülni kell mindent, ami nálánál sokkalta nagyobb erejű országokkal szembeállíthatná, de ugyanakkor „minden időre és minden eshető­ségre fenn kell tartania az ország szabad elhatározásának feltétlen lehetőségét ' '8 8 Teleki kormányra kerülésekor a pártvezetés ismét figyelmeztetett, hogy „botor­ság" volna nem számolni a német állam súlyával és szerepével, de ez nem jelenthet egyet az ország függetlenségének feladásával, azzal, hogy a ország életét német min­tára rendezzék be. Csehszlovákia teljes szétzúzása után visszakerült Kárpátalja üd­vözlése mellett az MSZDP politikájában már a hangsúly a következményekre helye­ződött át, amit a Népszava így fogalmazott meg: „megtartani és megmaradni". A pártkongresszuson elfogadott jelszó: „Független, demokratikus Magyarorszá­got" vált a párt 1939-es választási propagandájának központi gondolatává. Igaz, ez továbbra sem volt mentes bizonyos nacionalista felhangoktól. Külpolitikánknak vezé­relve kell hogy legyen — olvasható a „Magyarország dolgozó népéhez" című válasz­tási felhívásban — a Duna-medencében élő népek békés együttélését elősegíteni, egyúttal azonban „biztosítani a magyarságnak történelmi szerepét megillető helyét", hogy „Magyarország a nemzeti és történelmi elv összhangzatos érvényesülésével jo­gainak teljes birtokába juthasson".9 0 Az SZDP — miután az MSZDP 1939-ben lemondott a nemzetköziségét hang­súlyozó „magyarországi" jelzőről — 1939 nyarán még bízva a háború elkerülhetősé­gében, tevékenységének és főleg propagandájának középpontjába a fenti elveket he­lyezte, amelyek a II. világháború kirobbanása után is meghatározó szerepet játszottak a párt politikájának alakulásában. * resszusát, örömmel üdvözli Magyarországtól a trianoni békediktátummal elszakított területek egy részének visszatérését. A szociáldemokrata párt mindig és minden viszonylatban szószólója és előharcosa volt a né­pek szabadságának és önrendelkező jogának, mert meggyőződése, hogy csakis az önrendelkező jognak, va­lamint az ország történelmi jogainak érvényesülése és gazdasági szükségleteinek kielégítése teremtheti meg Európa e részén a tartós és biztos béke alapjait." 88 Népszava, 1939. január 31. 89 U.o. 1939. február 19. 90 U.o. 1939. május 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom