Századok – 1990
Tanulmányok - Gergely Jenő: A politikai katolicizmus átrendeződése a bethleni konszolidáció első felében (1923–1926) V–VI/670
A POLITIKAI KATOLICIZMUS 1923 ÉS 1926 KÖZÖTT 691 zett tagok száma 65. A május 21-27-i választások eredménye a keresztény párt vereségét jelentette:4 9 Párt Szavazat % Mandátum % Keresztény Községi Párt 80616 35,7 91 36,4 Egységes Községi Polgári (Ripka) Párt 19 8,5 23 9,2 Demokrata Blokk 114 555 50,7 128 51,2 Szabadelvű Párt 4 290 2,0 8 3,2 Liberális Párt 1 317 0,6 Összesen: 219 972 97,5 250 100,0 A Demokrata Blokkon belül az MSZDP 52 tagsági helyet, a Demokrata Párt 71 helyet szerzett. így a Demokrata Blokk abszolút többséget ért el az önkormányzati választásokon. Ez még akkor is megmarad, ha a Ripka-párt és a Wolff-párt összefognak, mert nekik így is csak 114 mandátumuk volt. Ezt a kínos helyzetet úgy hidalták át, hogy a kormányzat által kinevezettek között a kormánypártiak voltak többségben, így a közgyűlésen velük a Wolff-párt és a Ripka-párt együttesen már elérte a többséget, és így kézben tarthatták továbbra is a főváros kormányzását. Ez azonban már új helyzet volt, és elsősorban Wolffékra nézve jelentett korlátokat: így ugyanis megnőtt a kormánypárt, Bethlenék befolyása a fővárosi politikára, mert tőlük függött, hogy Wolffékra vagy a liberális csoportra támaszkodnak-e. Az 1925. június 17-én megalakult új fővárosi törvényhatósági bizottságban helyet foglaltak a keresztényszocialista mozgalomban egykor szereplő, vagy abban ekkor is részt vevő közéleti személyek. Az ismertebbek közül megemlíthetjük Ernszt Sándor, Frühwirth Mátyás, Homonnay Tivadar, Kocsán Károly, Krizs Árpád plébános, Lakatos Géza, Szabó József, Székely János nevét. Több lelkész, plébános is bekerült: így a már említett Ernszt prelátus és Krizs mellett Mihalovics Zsigmond.5 0 Az új főpolgármester 1925. július 11-én Ripka Ferenc lett, s ezzel az aktussal a fővárosi politikában is lezárult a konszolidáció megteremtésének időszaka. A KKP választási veresége ellenére a főváros kormányzó pártja maradt, és változatlan erősséggel érvényesült a katolikus egyház befolyása a fővárosi közéletre. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt megalakítása és az 1926. évi országgyűlési választások A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt és az Országos Keresztényszocialista Párt bár 1924-ben megállapodást kötött az együttműködésről, amit egyfajta „akcióegységként" értelmezhetünk, de míg az előbbi kormánytámogató, az utóbbi ellenzé-49 Budapest Székesfőváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve. Fővárosi Évkönyv 1926.; Nemzeti Újság, 1925. május 24. 50 Fővárosi Levéltár (továbbiakban: Főv. Lt.) IV- 1403/a-1925. június 17. Bp. Székesfővárosi törvényhatósági bizottság alakuló közgyűlése.
