Századok – 1990
Tanulmányok - Gergely Jenő: A politikai katolicizmus átrendeződése a bethleni konszolidáció első felében (1923–1926) V–VI/670
682 GERGELY JENŐ böztetést jelentett a katolikus néppárti konzervativizmustól és a populáris keresztényszocializmustól egyaránt. Tartalmát azonban inkább csak negációkkal jelölték ki. Most a parlamenti vitában Láng János kereszténypárti képviselő tett kísérletet arra, hogy általános érvénnyel és pozitív formában is megfogalmazza, hogy mit is jelent az 1920-as évek Magyarországán a kereszténydemokrácia? „Mint keresztény, sőt, mint katolikus ember igazán őszinte örömmel üdvözlök minden demokráciát, amely igaz és őszinte, de mert keresztény vagyok, s mert katolikus vagyok, ennélfogva talán természetes, hogy a keresztény demokrácia az ideálom" — mondta Láng János.21 Szerinte a kereszténydemokrácia definíciója a következő: „Az én demokráciám az a szükséges és csodálatos emelkedés, amely által a kereszténység a jogfosztott, leláncolt rabszolganépet a porból felemelte, béklyóit leverte, és szabaddá tette. A rabszolgából szívós, kitartó küzdelem árán először jobbágyot, a jobbágyból szabad lényt, majd polgárt, a polgárból pedig az élet minden viszonylatában nyilvános működésre képes, szabadon érvényesülni tudó egész embert teremtett. Az én demokráciám nem gyűlöl, minden tisztességes, őszinte meggyőződést tisztel; hitéért és hazájáért, népéért önérzetesen síkra száll, és nem az a demokrácia, amelyet a ,művelt nyugatról' importáltak hozzánk, amely — mint a példa a művelt nyugaton mutatja — egyeseket, családokat pusztulásra, éhenhalásra kárhoztat, népeket és nemzeteket a ,szent demokrácia' nevében fosztogat, és újból rabláncra fűz, önnön gyermekeit száműzi..." Ez a nagyon is általánosságban mozgó demokrácia-felfogás elutasítása a klasszikus liberális polgári államnak és társadalomnak. Innen már logikusan következik a „kiút": „Csakis a kereszténységnek lesz mindig ereje, hogy igazi demokráciát, igazi testvéri kapcsolatot teremtsen, becsületes egyenlőséget nyújtson, és a lelkek valódi szabadságát biztosítsa. Ezért vagyok én kereszténydemokrata." Amikor Láng képviselő ezt a kereszténydemokráciát konkrét követelések formájában is megfogalmazta, kitűnt, hogy lényegében nem jelent mást, mint a kialakult bethleni alkotmányos konzervatív rend legitimálását. „Sürgetem a keresztény demokratikus közigazgatási berendezkedést. Követelem a demokratikus választójogot az arra érett és azzal bánni tudó nép részére, a közszabadságokat, de csak azok részére, akiknek a jog, törvény és igazság szerint arra igényük lehet, csak azok részére, akik azokat a jogokat az ország, a haza javára és minden társadalmi osztály hasznára, senkit ki nem zárva, tudják, akarják és fogják felhasználni. A forradalomig és az^összeomlásig lecsúszott színtelen, vagy vörös színre áthajló demokrácia egyszer már levizsgázott." 3. Az Országos Keresztényszocialista Párt ellenzéki tevékenysége Az Országos Keresztényszocialista Párt 1924 január elején erkölcsi, politikai és anyagi támogatásért fordult Csernoch hercegprímáshoz. A keresztényszocialista párt vezetői az újjáalakulás utáni főbb problémáikat tárták a prímás elé. „Anyagi eszközöknek teljes híjával, csupán saját erőnkre támaszkodva folytatjuk küzdelmünket, 21 NgyN 1922/XXVI. k. 328. ü. 1924. október 30. 485. p. További idézetek is innen.
