Századok – 1990
Tanulmányok - Gergely Jenő: A politikai katolicizmus átrendeződése a bethleni konszolidáció első felében (1923–1926) V–VI/670
676 GERGELY JENŐ A pártvezetőség tagjai: Csik József ngy. képv. rk. pap, dr. Griger Miklós ngy. képv. rk. pap, dr. Haller József ngy. képv. ügyvéd, dr. Krüger Aladár ügyvéd, Kocsán Károly, a Ker. Szoc. Főldművesszövetség elnöke, dr. Lakatos Géza ügyvéd, Müller Antal, a Ker. Iparos Szöv. főtitkára, dr. Somogyi István, v. ngy. képv., Székely János a Ker. Szoc. Szaksz. központi elnöke, Tobler János Ker. Szoc. Szaksz. központi főtitkára (v. prágai képv.), Törökné Kovács Hermin írónő, dr. Zibolen Endre főgimn. ig. A párt főjegyzője: dr. Krizs Árpád rk. pap Pártgondnok: dr. Záborszky István főorvos Pártpénztáros: Glatz Géza Párttitkárok: Haffner Béla minisztériumi könyvtártiszt, Lóskay István, a Hadirokkant Szövetség alelnöke A Keresztény Női Tábor (Országos Keresztényszociális Női Párt): Slachta Margit szociális nővér, v. ngy. k., özv. Istvánffy Gyuláné elnöknő A párt központja Budapesten, a VIII. ker. Scitovszky tér 2. alatt működött. Az alapszabály szerinti tágabb vezető testületnek, a 100 tagú Pártválasztmánynak minden választókerület 3 kiküldöttje lehetett tagja (ezek nevét nem ismerjük). Rajtuk kívül központilag további 46 személyt delegáltak a vezetőségbe. Ehhez a 46 fős listához a „keresztényszocialista munkásságból" további 27 fő csatlakozott, akik zömmel a szakmai szervezetek vezetői voltak. Az alapszabályok értelmében a pártválasztmány megbízatása 3 évig tartott. A vezetőségi tagok névsora mellett rendelkezésünkre áll a pártszervezetek listája is 1923-ból. Az akkori Budapest közigazgatási területén 16 választókerületi keresztényszocialista pártszervezetet tartottak nyilván, vidéken pedig 37-et, összesen tehát 53 választókerületben létezett formálisan keresztényszocialista párt. A keresztényszocialista párt szervezeti szabályzata szerinti pártvezetősége és a párt „parlamenti frakciója", azaz a hét képviselő közötti viszony nem volt eléggé tisztázott. A gyakorlati működés vizsgálatából kitűnik, hogy a tényleges politikai állásfoglalást a képviselők alakították ki és juttatták érvényre. A hét képviselő közül öt Budapesten is lakott (Haller István, Szabó József, Korodi-Katona János, Csik József és Haller József), míg Griger Miklós a fehérmegyei Sóskút plébánosa volt, öttevényi Szabó István címe pedig Győr volt. Ez a hét képviselő főfoglalkozását tekintve: Haller István v. miniszter, újságíró, különböző katolikus mozgalmak vezetője, Szabó József eredetileg munkás, szakszervezeti központi titkár, Korodi-Katona János, volt vármegyei tisztviselő (főisp. titkár), Csík József rk. lelkész, Haller József gyakorló ügyvéd, egyébként Haller István testvére, Griger Miklós rk. plébános, Szabó István a győrmegyei Öttevényen gazdálkodó volt. Szoros kapcsolatok fűzték az Országos Keresztényszocialista Párthoz a Slachta Margit szociális nővér (Szociális Testvérek Társasága nevű sodalitás vezetője) által szervezett ún. Keresztény Női Tábori (Országos Keresztényszociális Női Párt). A külön keresztény női politikai szervezet 1918-ban alakult meg. Slachta az első nemzetgyűlésbe is bekerült, mivel az az általános választójogon alapult, és a nők is választhattak. A második nemzetgyűlési választásokon a nők már megnyirbált választójogot kaptak, maga Slachta is kimaradt, nem utolsósorban azért, mert az egyházi főhatóság ellenezte politikai szereplését. Slachta szerint a keresztényszocialista politikai moz-