Századok – 1990
Tanulmányok - Gergely Jenő: A politikai katolicizmus átrendeződése a bethleni konszolidáció első felében (1923–1926) V–VI/670
A POLITIKAI KATOLICIZMUS 1923 ÉS 1926 KÖZÖTT 675 védelmét láthatjuk. Annak viszont aligha volt realitása, hogy a párt általános, ingyenes és kötelező népoktatást kívánt a tanulók ingyenes tanszerellátásával. A pártprogram utolsó fejezete a külpolitikai célokkal foglalkozott, bár nyilvánvaló, hogy a keresztényszocialista pártnak semminemű befolyása nem volt a külügyekre. Ennek általánosságokban mozgó kívánalmai azzal végződtek, hogy „kül- és belpolitikánk minden ténykedésének a területi integritás visszaszerzésére való összpontosítását" követelték. Az Országos Keresztényszocialista Párt szervezeti szabályzataként változtatás nékül átvették a Keresztény Szociális Gazdasági Párt 1919 szeptemberében érvényben lévő szabályzatát. Az alulról felfelé építkező párthierarchia alapját a községi választópolgárok pártszervezetei képeznék. A felsorolt felsőbb szintű, majd országos központi vezető szervek a gyakorlatban nem a szabályzatban leírtak szerint épültek ki, hanem állandó mozgást-változást mutatnak, nemcsak a személyeket, hanem a struktúrát és létszámukat illetően is. A kongresszus megválasztotta a párt tisztikarát. Pártelnök Haller István lett, politikai főtitkár Szabó József, adminisztratív főtitkár Korodi Katona János. Az eredetileg 15 tagú pártvezetőségnek 1923 pünkösdjén az említett három személy mellett további 12 tagja: a 7 nemzetgyűlési képviselő, tehát Haller István és Szabó József mellett Griger Miklós, Haller József, Csík József, Homonnay Tivadar és Öttevényi Szabó István. A további vezetőségi tagok Turi Béla, Kutkafalvy Miklós, Székely János, Krizs Árpád, Kocsán Károly, Zibolen Endre és Lakatos Géza voltak.8 Figyelemre méltó, hogy a 15 tagú vezetőségben milyen magasan reprezentált a katolikus papság: Turi Béla, Griger Miklós, Csik József, Krizs Árpád. Mellettük a világiak többsége a keresztényszocialista mozgalom különféle vezető tisztségviselői voltak: Székely János, Szabó József, Kocsán Károly, Zibolen Endre, Lakatos Géza tartoztak ebbe a kategóriába. A Haller-fivérek a néppárti-népszövetségi gárdából valók (annak második vonalából), míg Kutkafalvy és Korodi-Katona a forradalmak idején csapódtak a mozgalomhoz. Egyébként a vezető garnitúra igencsak képlékeny volt, és a frontok még tovább tisztázódtak, hogy azután újabb kudarcok következtében ismét átcsoportosuljanak. Legkorábban Turi Béla hagyta ott ezt a kísérletet, és vált ismét oszlopos tagjává a kormánytámogató konzervatív keresztény politikának. 1923-24 a párt életében az újjászervezéssel telt el. Az Országos Keresztényszocialista Párt struktúrája 1924 októberére a következőképpen alakult ki:9 Pártelnök (Haller István) Politikai főtitkár Adminisztratív főtitkár (Szabó József ngy.k.) Korodi-Katona János) g Valamennyi szereplőről és az előtörténetről lásd: Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903-1923. Bp. 1977. Akadémiai K. 9 Közli Földnépe Naptára. Krisztus Urunk születése utáni 1925. esztendőre. Szerk. Csik József és Korodi-Katona János. I. évf. Bp. 1924. Kiadja az Országos Keresztényszocialista Párt. 34. p.
