Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
452 SZINAI MIKLÓS magyar ellenforradalom vezetői nem is a vörös hadsereg ellen, hanem a „vörös Bécs" ellen készülnek hadjáratra, és — egyébként pedig — nincs is valamire való hadseregük. Ha nehezen is képzelhető el ez a politika, az összes források megerősítik ezeket az információkat. Még májusban „Horthy megsúgta Ducinak, hogy nincs két lova, amellyel ágyút tudna húzatni" — írta Andrássyné. „De embere talis Ián csak van! Vagy ez is csak bluff!" — hökkent meg a grófnő. A békeszerződés aláírása vitájában a minisztertanács ülésén Teleki Pálnál a legdöntőbb érv, amely a békeszerződés aláírása mellett szólt, hogy a honvédelmi miniszter szerint „katonailag nem tudnánk ellentállni ellenségünk (sic) koncentrált támadásának".119 Teleki és Andrássyné nyilatkozatai is megerősítik, hogy azóta — 1920 májusa óta — a kormányválság hónapja alatt a hadsereg fejlesztése terén nem történt semmi. Ennek ellenére Horthyéknak Közép-Európa legerősebb munkásmozgalma, az osztrák szociáldemokrácia letörésére irányuló terveit komolynak kell tekintenünk. Július 23-án a Pesti Napló vezércikkben írta: „Nem tűrhetjük, hogy közvetlen szomszédunkban nemzeti létünk ellen törő erők működjenek. Az osztrák kormány nyílt beszédre és tettre kényszerítendő, ha erre nem hajlandó, a magyar kormánynak tudnia kell kötelességét." Úgy látszik tudta, mert a Teleki kormány egyik első ülésén a honvédelmi miniszter a legnagyobb veszedelmet „az idő szerint Bécsben látja", Teleki pedig ezzel összefüggésben utalt arra, hogy Weisskirchen bécsi keresztényszocialista vezérnek budapesti tárgyalásai nyomán „kapcsolatot tart fenn osztrák körökkel Magyaróváron keresztül", és „számít a steier parasztságra is". A minisztertanács ezek után „felhatalmazást ad arra nézve, miszerint az osztrákoknak biztatás adassék atekintetben, hogy amennyiben fellépénének az ott fenyegető kommunista veszedelemmel szemben, úgy ránk is számíthatnak."120 A pártvezérektől Telekiék megkapták ezen a téren a teljes támogatást. Rubinek Gyula az augusztus 3-i kormányülésen kijelentette, hogy „érdekünkben áll mielőbb Bécsben felfordítani az ottani politikai helyzetet, miután mindaddig nem léphetünk fel az orosz bolseviki hadsereggel szemben, amíg Ausztria kormánya bolsevisztikus tendenciát vall, és Ausztria menhelye a bolseviki agitátoroknak." (Kiemelés: Sz. M.) És ugyanezt vallja Haller is: „Érdekünkben áll — mondotta ugyanezen a minisztertanácson — az ausztriai ellenforradalmi szervezeteket akciókra biztatni." Telekinek már elegendő ezen a kormányértekezleten csak arra a szerény megállapításra szorítkoznia: eddig „e tekintetben nem voltunk tétlenek".12 1 Valószínűnek kell tartanunk, hogy a Bécs ellen irányuló tervek minden részletéről a magyar vezetők nem tájékoztatták a franciákat. Mindenesetre, mikor Teleki a kormány következő, augusztus 12-i ülésén „tájékoztatja a minisztertanácsot a külpolitikai helyzetről", beszámolójában csak arra szorítkozik, hogy „a magyar kormány a Kárpátok vonalán akarja feltar-118 Andrássyné naplója, 1920. május (?) bejegyzés. 25-26. f. — Andrássyné értesüléseinek hitelességét, az Andrássy és Horthy közötti bizalmas viszonyt az is bizonyltja, hogy 1920. májusában a mágnás klubban, a Nemzeti Casinoban a Nemzeti Hadsereg részére kitett gyűjtőíven az első felajánlást Andrássy Gyula tette 100 000 Korona jegyzésével. (U.o. 24. f.) 119 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. május 17. 25. n. p. 69., 74. f. I ?0 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. július 21. Biz. 4. és 5. n. p. 121 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. augusztus 2. politikai 1. n. p.
