Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 457 párt vidéki szervezeteit életben tartsa és kiépítse... A kisgazdapártnak eredetileg — írta Rubinek szócsöve — két szervezete volt, a Nagyatádi-féle és a Sokorópátkaiféle. Most ezt a két pártcsoportot egyesítjük a földműves szövetségben, amely főképpen politikai alakulásnak tekinthető. " A fúzió után alig egy hónappal a kisgazdapárt vidéki szervezetei — tehát a legfontosabb szervezetei — teljes intenzitással működtek. A fúzió meghiúsult. Horthynak és Gömbösnek, Bethlennek és Telekinek nem sikerült a kisgazdapártot felszámolni. Utolsó kérdésünk: Miért tolerálták mindezt végül is Ilorthyék? Azok után, hogy a részletekben adagolt terror mégsem bizonyult elég hatásosnak, miért nem alkalmaztak már korábban, vagy szeptemberben, mire ez a helyzet kialakult, radikális erőszakot? Miért nem kergették szét a nemzetgyűlést? Ha visszatartotta ettől a katonai erőket a számítás, hogy a nyugati hatalmak ezt nem tűrnék, ellentmondana a Clerk-megállapodásoknak, miért nem használták ki az erőszakos fordulatra a békeszerződés aláírása után kialakult helyzetet, a szovjet-lengyel háború időszakát, esetleg annak legkritikusabb pillanatait, mikor feltételezhették, hogy a szovjet ellen harcoló Horthy-Magyarországnak elnézik belső frontja ilyen drasztikus megerősítését, különösen alig egy évvel a proletárdiktatúra után? Nem lehetett titok Horthy és környezete előtt, hogy a velük tárgyaló konzervatív, erősen royalista francia politikai tényezők a Habsburgok visszahozásának tervével foglalkoznak, legyen az IV. Károly, vagy József főherceg. De a kormányválság kezdete, a Friedrich-puccs is bizonyította, hogy az országon belül is léteznek erők, amelyek a restauráción dolgoznak. Mindezekkel a törekvésekkel szemben Horthy legitimitását maga a nemzetgyűlés jelentette, amely őt megválasztotta, amellyel szemben minden restaurációs kísérlet illegitim lett volna. Képtelenség feltételezni róla, hogy maga fossza meg magát ettől a hátvédtől. A történeti irodalomban — mindeddig — valószínűleg azért nem merült fel Horthy legitimációjának ez az értelmezése, mert a kortársak előtt is rejtve maradtak ezek az összefüggések, és így a forrásokban sem találhatók nyomai. Ezeket elfedte, hogy Horthy ebben az időben, de később is az első királypuccsig, s bizonyos fokig utána is a volt király hívének mutatkozott, állandó kapcsolatot tartott fenn a királlyal és környezetével, és ha voltak is a legitimisták között, akik nem hittek Horthynak, történelmi tény, hogy Horthy 1921 őszéig intenzíven együttműködött IV. Károly magyarországi legfőbb híveivel, az Andrássy körül csoportosuló mágnásokkal. Horthy Miklóst, Ferenc József egykori szárnysegédjét, IV. Károly személyes lekötelezettjét, aki egész karrierjét a Habsburgoknak köszönhette, akinek kormányzóvá választását a mágnások éppen azért támogatták, mert tőle remélték, hogy „ezzel" a nemzetgyűléssel szemben ő fogja visszahozni a királyt, ezt a Horthyt az egész korabeli magyar közélet a Habsburgok feltétlen hívének tekintette. Horthy 116 Új Barázda, 1920. szeptember 19. Valószínűleg a párt reorganizálását Rubinek arra akarta felhasználni — ezekben a hetekben, mikor még a nemzetgyűlés bizottságaiban folyt a küzdelem a földreformtörvény végleges arculatáért —, hogy 4 kisgazdapárton belül szervezetileg is megerősítse helyzetét.
