Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 471 A krízis végső mérlege kialakulását — mindjárt az új kormány megalakulását követően — augusztusban, szeptember elején több eseménysor befolyásolta. A Teleki-kormány élénk belpolitikai aktivitása intenzív külpolitikai tevékenységgel párosult. Rögtön Teleki bemutatkozó beszéde és a Nyugatnak való felajánlkozása után a magyar kormány párizsi diplomáciai megbízottja, Praznovszky azt táviratozta — július 24-én —, hogy Paléologue-nál teendő látogatása előtt „Excellenciád nyilatkozata a bolsevikok elleni küzdelem és a belátható befolyás Magyarországra való predominálása tárgyában itt nagyon jó benyomást keltettek. Diplomáciai, politikai és újságírói körökben nagy a riadalom a bolseviki győzelem miatt". Praznovszky a Liberté c. lap „közvetítő munkatársának" kérdésére, hogy mik a magyar kormány kívánságai „a bolsevikok elleni harcban való részvételük fejében", hangsúlyozta a „trianoni béke teremtette helyzet tarthatatlanságát", s azt, hogy „a hadsereg felállítását illetőleg az antantnak nemcsak engedélye, de támogatása is kell, hogy szükség esetén megvédhessük területünket és Nyugat-Európát a bolsevizmus ellen".115 Július 31-én Teleki táviratban utasítja Praznovszkyt, hogy a „Saint-Sauveur és Paléologue-gal folytatandó beszélgetése folyamán szíveskedjék figyelmüket különösen felhívni arra a körülményre, hogy az oroszok már átlépték a Zbrucz folyót, és komolyan fenyegetik Lemberget, melynek elestével a Kárpátok ki lennének nekik szolgáltatva. Nincs kizárva — folytatódik Teleki távirata —, hogy ebben az esetben Csehszlovákia csatlakoznék az oroszokhoz, és Ausztria sem állna ellent a vörös csapatoknak, úgy hogy a bolseviki front egész Bécsig terjedne... Fegyver, felszerelés és ruházat híján jelenleg nem vagyunk képesek négy gyenge dandárnál nagyobb hadsereget felállítani, amely az itt leírt veszély elhárítására teljesen elégtelen."11 6 Teleki táviratának itt különösen két motívumára kell felhívni a figyelmet: a magyar hadsereg gyengeségére és ugyanakkor annak hangsúlyozására, hogy a még Lemberget sem elért szovjet csapatok Bécset fenyegetik. Andrássy grófnő naplójának 1920. augusztus 9-i bejegyzései szerint ezekben a napokban „Teleki összehívta Ducit (férjét — Duci — Andrássy beceneve. — Sz. M.), Apponyit és Bethlen Istvánt, és előadta nekik a külügyi helyzetet."11 7 „Az a terv merült fel — írta Andrássyné —, amelyet Horthy propagál, hogy a bajorokkal együtt törjük le a szociuralmat, és állítsunk be Bécsben egy fehér kormányt. Nekünk az a fő bajunk, hogy nincs hadseregünk, összesen öt divíziónk van félig-meddig felszerelve." De katonai akció esetén — Andrássyné információi szerint — csak két divízió használható, mert a másik hármat határvédelem és a belső ellenség, „a szocialisták ellen kellene fenntartani". (Mármint a magyarországi szocialisták ellen. — Sz. M.) A Szovjet-Oroszország ellen irányuló háborús tervezés kellős közepén úgy tűnik, hogy a 115 OL. KÜM. res. pol. 1920-41-220. 116 OL. KÜM. res. pol. 1920-238. 117 Lásd a 29. sz. jegyzetet. Itt rá kell mutatni arra, hogy nemcsak a magyar békedelegáció összeállításánál domináltak a mágnások, de minden fontos külpolitikai döntést is a színfalak mögött a kormányok elsősorban a mágnásokkal tárgyalnak meg. így volt ez a trianoni béke aláírása előtt, így történik majd a békeszerződés ratifikálása előtt, 1920 októberében (Az Újság c. napilap, 1920. október 26.), és így történik most, az új kormány első fontos külpolitikai döntései előtt.
