Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
470 SZINAI MIKIjÓS is. Minden bizonnyal ennek eredményeképpen hiúsult meg Gömbös belügyminiszteri, illetőleg belügyi államtitkári kinevezése.11 0 A nemzetgyűlés tevékenységének csak egyik — bár legfontosabb — elemét jelentette a kormányzói jogkör kiterjesztéséről hozott törvény elfogadása. Említettük, hogy július 22-én a Teleki-kormány elsőként a numerus claususról szóló törvényjavaslatot terjesztette a nemzetgyűlés elé, szeptemberben tárgyalta azt a törvényhozó testület, és már szeptember 26-án törvény lett belőle.11 1 A második, botbüntetésről szóló törvényjavaslatot, amely rendkívül kiterjeszti a botbüntetés alkalmazásának körét, az igazságügyi bizottság július 30-án nyújtotta be tárgyalásra a nemzetgyűlésnek, és szeptember 29-én hirdettetett ki, mint törvény.11 2 A nemzetgyűlésnek rendkívül gyors és effektív munkája e törvények túlnyomó többsége tekintetében feltűnő ellentétben áll a földreformról szóló törvényjavaslat kezelésével, hisz az augusztus 18-án benyújtott javaslatból — mint szintén említettük — csak majd négy hónap múlva lett törvény.11 3 Ehhez a két hónaphoz — augusztus-szeptember hónapokhoz — fűződik az egész korszak legreakciósabb törvényhozása, és hozzá csak a rendszernek az Anschlusst követő, a II. világháborút megelőző törvénysorozata hasonlítható.114 A hat hétig tartó kormányválság nyomán a Horthy-mágnás összefogás a legreakciósabb törvényeket is rá tudta kényszeríteni a nemzetgyűlésre. Vajon megoldódott-e ezzel a válság, teljesnek tekinthető-e Horthyék győzelme? * 110 A sajtó szinte egyöntetűen hírt adott Gömbös várható belügyi államtitkári kinevezéséról. Új Barázda, 1920. július 20. Szózat, 1920. július 18. A Pesti Napló említi a belügyminiszterséget is. Pesti Napló 1920. július 18. Gömbös neve késóbb a következő, az 1921 áprilisi kormányválság idején is felbukkan, mint a belügyi államtitkárság várományosa, de akkor sem nevezik ki. Minden bizonnyal a legitimista mágnás és kereszténypárt! körök ellenezték Gömbös kinevezését akkor is, most is, 1920 nyarán. De figyelemreméltó, hogyan (r Gömbösről Ulain a Szózat vezércikkében 1920. július 24-én a Teleki-kormány bemutatkozása után. „Nem titok — így a vezércikk —, hogy a krízisnek a tegnapi kormánybemutatkozással elkönyvelt megoldása túlnyomó mértékben Gömbös Gyula műve." Ezután így Ir Gömbösről, mint a jövendő nagy állanférfiáról: „Természetesen autokratikus éspedig nála nem eltanult, vagy affektált autokratizmus ez, hanem hamisítatlan őstermészet...: mert a társadalmi életben minden züllésnek az ősforrása az, ha a tömeg azt kezdi hinni magáról, hogy neki nem szolgálni, hanem uralkodni kell. Mert autokrata..., mert tele van duzzadó erővel, ezért roppant önbizalma van, amely miatt aztán szemében többé-kevésbé minden ember egyformán sokat, illetve keveset ér, és az emberekkel szemben érzett e csendes megvetés szintén egy államférfiúi vonás." Szózat, 1920. július 24. 111 Lásd a 88. sz. jegyzetel Lásd erre (a 2-4., a 10. és a tanulmány bevezető részét és a sajtószabadság maradványait felszámoló sajtótörvényt) és a 9. sz. jegyzetet. Lásd erre a 99. és 100. sz. jegyzeteket. — Ehhez a törvénykezési munkához tartozik, hogy 1920. augusztus 25-én terjesztette be a nemzetgyűlésben az igazságügyminiszter „az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről" szóló törvényjavaslatot. Erre nézve lásd a 10. oldalt és a 24., 25. sz. jegyzeteket. 111 A még Gömbös által létrehozott parlament 1938 májusában egymás után elfogadta az I. zsidótörvényt — a szélsőjobboldal régi, 20 éven át hangoztatott követelését —, a felfegyverkezést szolgáló ún. győri programra vonatkozó törvényt stb. Lásd erre és a két törvénykezési periódus összehasonlítására először az irodalomban: Karsai Elek: Vádirat a nácizmus ellen II. Bevezetőjét. Szerkesztette: Beneschofsky Ilona-Karsai Elek, A Magyar Izraeliták Országos Képviselete kiadása, Budapest, 1960. 19-22.
