Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
466 SZINAI MIKIjÓS valóvá a francia külpolitikai orinetáció veresége — maga Teleki mondta el, „hogy ő (Teleki — Sz. M.) minden eshetőséget a külpolitikai orientáció tekintetében már régebben számításba vett, és a franciákkal folytatott közeledési tárgyalásokon kívül összeköttetést tartott fenn más irányban is, így Seeckt tábornok útján bizonyos német körökkel, azonkívül a bajorokkal, akik a magyar kormány jelenlegi álláspontjához a legközelebb állanak. (Kiemelés — Sz. M.) Megvan az összeköttetés az osztrákokkal is...12 6 A következő napok eseményei betetőzték a magyar kormányok francia orientációjának csődjét. Augusztus 20-án megkötötték a csehszlovák-jugoszláv katonai és politikai szövetséget, és szeptemberben — valószínűleg összefüggésben az egész külpolitikai konstelláció megváltozásával — a megbukott (magyarbarát) Paléologue-ot Berthelot követte a francia külügyminisztérium legfontosabb pozíciójában. Az új francia külpolitikai orientáció a jugoszláv-csehszlovák egyezmény után egy új közép-európai tömörülésre, a kialakuló kisantantra akart támaszkodni. Kezdetét vette Magyarország teljes külpolitikai elszigetelődése Európában, amelynek kétes végét majd csak az olasz-német hatalmak felé irányuló tájékozódás jelzi. A még csak néhány napos kormány köreiben július végén új aggodalmakat keltett az ÉMÉ-nek augusztus l-re, a Vérmezőn tervezett nagy tömegdemonstrációja. Pár nappal az utolsó Friedrich-féle puccshírek után és két nappal a Tisza-per kezdete előtt Telekiék attól féltek, hogy Friedrichék az ellenforradalom egy évvel ezelőtt történt győzelmét ünneplő felvonulást a kormány elleni tüntetéssé változtatják, valamilyen módon destabilizálják a fiatal minisztériumot. A minisztertanács július 28-i ülésén teljes bizonytalanság uralkodik. Mikor az új honvédelmi miniszter, Sréter és Rubinek — felhasználva a készülő Tisza-perben a Friedrich ellen felmerült vádakat — felvetik a tanácskozáson Friedrich letartóztatásának lehetőségét, az igazságügyminiszter nyomban kijelenti, hogy „igen óvatosnak kell lenni a minisztertanácsnak, ha ilyen törvényellenes dolgokat határozna el". (Friedrichet védte a képviselői mentelmi jog. — Sz. M.) Utalt arra is, hogy a Friedrichet vádoló tanúvallomások „igen megbízhatatlanoknak mutatkoztak". A belügyminiszter pedig azt kérdezte, hogy Friedrich letartóztatása esetén „mit csinálna a pártja (Friedrich pártja — Sz. M.), és mit csinálnának az Ébredő Magyarok. Mint belügyminiszter sajnálattal jelenti ki, hogy a nyomozásnál a rendőrségre alig lehet számítani". A belügyminiszter és a honvédelmi miniszter egyaránt kijelentik, „hogy Friedrichnek nagy erőssége van Mattyasovszky jelenlegi budapesti főkapitányban".127 A belügyminiszter és az egész kormány tudta, hogy az előző Simonyi-Semadam kormány már több sikertelen kísérletet tett Mattyasovszky eltávolítására.12 8 Ugyanakkor a kormány nem volt tisztában azzal, hogy a nagyhangú ÉME-fenyegetések mögött milyen valóságos tömegerő rejlik. Az ellenforradalom kezdetétől, 1919 ősze óta kísérti Horthyékat és a különböző kormányokat a Friedrich mögött álló tömegek nagyságának kérdése. '"6 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. augusztus 12. pol. 1. η. p. 127 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. július 28. Bizalmas 5. η. p. 128 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. április 14. 2. n. p. és április 22. 22. n. p.
