Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 467 Az új kormány helyzetében ezen a téren is jelentős fordulatot hoznak a következő napok. Augusztus 1-én egy hónapok óta élő legenda omlott össze. Órák alatt kiderült, hogy az ÉME gyűlésén, a Vérmezőn a várt százezrek helyett alig kétezer ember gyűlt össze.12 9 Teleki rögtön megállapította a kormány ülésén, hogy „nagy fiaskó volt az Ébredő Magyarok vérmezői ünnepe"13 0 és azt, ami hónapok óta nem sikerült a kormánynak, most azonnal realizálják. Augusztus 2-án, egy nappal a vérmezői kudarc után és pár órával a Tisza-per kezdete előtt menesztették Mattyasovszkyt és Nádosy Imrét, az igazságügy minisztérium elnöki osztályának vezetőjét nevezik ki Budapest új rendőrfőkapitányának.13 1 Az Ébredők vérmezői gyűlésének kudarca, a Friedrich-párti budapesti rendőrfőkapitány leváltása és — nem utolsósorban — a Tisza-per kezdete véget vet az egy éve tartó Friedrich-szindrómának.13 2 Friedrich 1920 augusztusa után is jelen van az ellenforradalom politikai életében, de többé nem jelentős politikai tényező. Ezzel tovább nőtt legnagyobb ellenfele, Horthy szerepe, de — ugyanakkor — különös módon Friedrich politikai súlyának csökkenése gyengítette Horthy pozícióit is a kisgazdapárttal szemben. Friedrich fenyegetéseinek kivédésére a kisgazdapártnak ezentúl nem volt olyan nagy szüksége Horthy hatalmára. 1920 augusztusától többé nem zsarolhatta a mágnás-dzsentri csoport a kisgazdapártot sem a külpolitikai helyzet, sem valamilyen Friedrich-akció veszélyeivel. 129 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. augusztus 3. Po. 1. n. p. 130 Uo. 131 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. augusztus 3. Közigazgatási 13. n. p. Nádossy, aki szintén titkos társasági tagsággal rendelkezik, később országos rendőrfőkapitány lesz, és ebben a minőségében kompromittálódik 1926-ban, mint a frankhamisítási ügy egyik főszereplője. 132 Körülbelül erre az időszakra, illetőleg 1920 őszére tehető József főhercegnek szintén sokszor a színfalak mögött húzódó, ismételt kísérleteinek végleges kudarca is. Friedrich József főherceg támogatásával kezdte az ellenforradalmat. Miután az antant követelésére a Habsburg főhercegnek, mint államfőnek még augusztusban vissza kellett lépnie, Friedrich 1919. decemberében és 1920 januárjában ismét őt akarta kijátszani Horthyval szemben. Mikor — szintén antant intervencióra ez a kísérlet sem sikerült, Friedrich cserbenhagyja patrónusát, és átnyergel IV. Károly támogatására. A főherceg pedig, akit valószínűleg januárban is már a franciák támogattak (lásd a 60. sz. jegyzetet), 1920 tavaszán és nyarán ismét a franciák támogatásával a francia-magyar tárgyalások kapcsán akar újból vezető szerepre jutni. Ekkor — Friedrich helyett — Rubinekre építi számításait. De Horthyval szemben Rubinek nem rendelkezik katonai erővel, és valószínűleg ezért Habsburg József július közepén — nagyon dilettáns módon megkörnyékezi Héjjas Ivánt. A főhadnagy elutasítja az ajánlatot, és azonnal értesíti Horthyt. (Az Ember c. lap 1920. szeptember 26-i száma. 12-14.) Mint tudjuk a francia-magyar tárgyalások is kudarccal végződtek. Lehet, hogy a főherceg a francia politika oldalán elszenvedett összes kudarcainak okát — legalábbis részben — annak tulajdonította, hogy a franciák túlságosan reakciósnak tekintették. Talán ezért kezdett 1920 őszén Vázsonyi Vilmos felé tájékozódni. A liberális politikusnak a főherceg kifejtette, hogy „rövid időn belül Horthyt le fogja leplezni, és be fogja róla bizonyítani, hogy ő (Horthy — Sz. M.) azért nem engedi az erélyes védekezést a katonai terrorral szemben, mert Szegeden és Siófokon ő (Horthy — Sz. M.) hasonló bűntényeket követett el és engedett elkövetni. Hozzátette (a főherceg — Sz. M.), hogy ezen leleplezés Horthyt lehetetlenné fogja tenni, és akkor majd ő, József jut a kormányzói székbe." (Andrássyné naplója, 1920. november 10-i bejegyzés.) Vázsonyi ezeket az értesüléseit elmondta Andrássy Gyula grófnak, aki pedig sietett minderről Horthyt informálni. (U.o.)
