Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 465 tóztatni a vörös hadsereget, és ehhez kérte a franciák támogatását és hozzájárulását. Ennek érdekében gróf Csáky Imrét és báró Láng Boldizsárt a kormányzó katonai irodájának a főnökét Párizsba küldte." És ekkor a kormány ülésén szinte drámai fordulatról számol be a miniszterelnök. A magyar küldöttek már útban voltak Párizs felé, mikor értesítette őt Paléologue, hogy „úgy Millerand miniszterelnök és külügyminiszter, valamint Foch marsall sajnálják, hogy a magyar urak már elindultak, mert a jelzett ügyben nem áll módjukban őket fogadni." 2 Megint közbeszóltak — a nyár folyamán immár harmadszor — a lengyelszovjet háború fejleményei. A lengyel hadsereg július közepén megálü'totta a szovjet offenzívát, majd ők mentek át ellentámadásba, és vereséget mértek a Vörös Hadseregre. A lengyel vezetés is belátta azonban, hogy ez nem tekinthető tartós győzelemnek, és a két háborús fél között augusztus elején megkezdődtek a fegyverszüneti tárgyalások. Az antant számára ezzel a szovjet fegyverektől támogatott forradalom réme, a forradalom közép-európai továbbterjedésének akut veszélye egy csapásra megszűnt. A magyar minisztertanács ülésén el is hangzik, hogy Paléologue se fogadja a magyar delegációt „már azért sem, miután az orosz-lengyel békefeltételek már megvannak". Paléologue jelezte azt is, hogy tekintettel kell lenni az angol parlamentre is, „amely minden esetre ellene volna ilyen mandátum megadásának."12 3 „Minden esetre" a franciák az elmúlt hónapokban — eddig — nem hivatkoztak a magyaroknál az angolok ellenállására. „A kereskedelemügyi miniszter úr (Rubinek — Sz. M.) szerint ez tehát a francia barátság?" Teleki kifejti, hogy a nyugati hatalmak az országaikban „mindig nagyobb tért nyerő munkásmozgalmak" hatására „gyáván visszaúzódnak az orosz bolseviki veszedelemmel szemben való energikus fellépéstől. Ilyen körülmények közt nekünk sem szabad kardot csörtetni. Mindezek alapján szükségesnek vél egy kommünikét a mai désinteressement-ünk kifejezésére, hogy a magyar kormány semmiféle kalandba nem bocsátkozik — és az európai rend támasza óhajt lenni.12 4 A francia-magyar tárgyalások folyama ugyan még hetekig tovább csörgedez, de a magyar kormány francia politikájának a kudarca már ekkor annyira nyilvánvalóvá vált, hogy Teleki azonnal benyújtotta lemondását, és két hétig egyáltalán nem vett részt a kormány illésein. Horthyéknak valószínűleg csak nagy erőfeszítésekkel sikerült rábírni az új miniszterelnököt szándéka megváltoztatására.12 5 Amennyiben 1920 nyarán a magyar politikai vezetésen is múlt a francia orientáció sikere, ennek kudarcában, a magyar vezetőknek a döntő pillanatokban érvényesülő hezitálásában — véleményünk szerint — szerepet játszott egyrészt Horthynak és Gömbösnek a félelme a franciák Habsburg-szimpátiáitól, másrészt a már akkor kezdődő magyar kapcsolatok a német militarizmussal, a német szélsőjobboldal köreivel. A fent említett minisztertanácson — ahol először vált nyilván-122 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. augusztus 12. Pol. 1. η. p. 123 U.o. 124 U.o. Ormos: i. m. Francia-magyar tárgyalások, 944. és OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. augusztus 31., szeptember 15., szeptember 22.
