Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 445 mi közgazdaságtudományi karára, a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról."8 8 A Teleki-kormány belpolitikai programjának fontos részét képezte a kormányzói jogkör kiterjesztésének sürgős előkészítése. Meglepő volt ezzel szemben, hogy az új miniszterelnök a választójog reformjáról azt mondta, hogy ennel előkészítése „meglehetősen hosszú időt fog igénybevenni, a tárgyalása szintén."89 A földreform kérdését az expozé — fontosságához képest — csak igen röviden tárgyalta.9 0 A beszéd nagy része a külpolitikával foglalkozott. Miközben kompromittálni próbálta a demokratikus Ausztriát a Nyugat előtt, mint a bolsevizmus támogatóját, lelkesen dicsérte Lengyelország küzdelmét Szovjet-Oroszország, a Kelet ellen. „Ebben a küzdelemben — az új miniszterelnök leszögezte — a lengyelek hű társai leszünk, és most is mindent elkövetünk arra, hogy ez a Nyugaton is elismertessék és mi minden tőlünk telhető segítséget nekik megadjunk. " Mint ellentételt a Szovjet-Oroszország ellen felajánlott harchoz — rögtön felvetette a békeszerződések revízióját. „Azt hiszem — mondta —, a nagyhatalmakban most már lesz megértés aziránt, hogy változtatni kell a békeszerződéseken. Változtatni kell e szerződéseken nemcsak azért, mert e békeszerződések rosszak és lehetetlenek, de már csak azért is, mert hiszen az idők nagyon gyorsan haladnak, és változott szituációk előtt is állhatunk. A helyzet sem ugyanaz minden tekintetben, mint közvetlenül a háború után és én azt hiszem, hogy a nagyhatalmak mind a két szempontot belátták, aminek következtében maguk is keresni fogják azt az utat, amelyen a békeszerződések revíziója gyorsan bekövetkezhetik. " (Kiemelés — Sz. M.) " „Erélyes külpolitikának erélyes belpolitika lehet az alapja" — mondotta, s ebben a szellemben tárgyalta a terrorcselekmények ügyét. Kifejtette, hogy „...azokkal az agitációkkal szemben, amelyek a perifériákról kiindulva, országunk belseje felé most ismét erősödnek, és amelyek talán az orosz offenzívának pillanatnyi sikereiből nyerték tápjukat... mi is a magunk részéről a leghatározottabb rendszabályokat fogjuk életbeléptetni." Ebben a beállításban próbálta Teleki a nemzetgyűléssel elfogadtatni a katonák követeléseit — amit Sréter előző napon terjesztett az új kormány elé. „Szükségesnek látjuk — mondta a miniszterelnök — egy olyan intézménynek a felállítását... amelyben a közigazgatás, a bíróság és a katonaság együttesen van képviselve. Annyi helyen fogunk ilyen szerveket felállítani, ahány helyen csak szükséges lesz... Ezek lesznek azok a fórumok, amelyek ilyen ügyekben egyedül lesznek hivatottak intézkedni. (Kiemelés — Sz. M.) (Zaj és felkiáltások a középen: Nem értjük ezt az egészet!), hogy úgy mondjam, a bolsevista agitációk ügyeiben. (Mozgás.)"92 88 I. Nemzetgyűlés Ν. IV. k. 20. old. Ebből lett az 1920. évi XXV. tc. A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályzásáról. M TT. 1920. 145-146. 89 I. Nemzetgyűlés Ν. IV. k. 16. 90 I. Nemzetgyűlés Ν. IV. k. 14. 91 I. Nemzetgyűlés Ν. 7-9. 92 I. Nemzetgyűlés Ν. IV. k. 11.
