Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
446 SZINAI MIKIjÓS Teleki beszéde nyomán kibontakozik előttünk úgyszólván teljes egészében a Horthy-Gömbös és Bethlen-Teleki összefogás koncepciója: nem alulról, puccsal kell megdönteni a kormányt, hanem felülről kell azt létrehozni Horthy segítségével a kormányzói székből, és Gömbös segítségével a fúzióval és az alulról jövő nyomást (a terrort és a puccsfenyegetéseket) csak ennek érdekében (de annál kíméletlenebbül) kell felhasználni. Az új miniszterelnök bemutatkozó beszéde azt fejezte ki, hogy a tiszántúli választások után növekvő pártellentétek idején, a Tisza-per kezdete, tehát augusztus 2-a, azaz a fenyegető újabb Friedrich-puccs előtt, a lengyelországi szovjet offenzívával váratlanul kialakult kedvező külpolitikai konjunktúrát sürgősen kihasználni tudó, cselekvőképes kormányra van szükség, és azt feltétlenül támogatni „hazafias kötelesség". Rögtön beszéde után a miniszterelnök Párizsból olyan értesüléseket kapott, hogy a magyar nemzetgyűlésben elhangzott felajánlkozását a nyugati hatalmak szívesen fogadták.9 3 Teleki mindjárt kérte a magyar kormány párizsi megbízottjától, hogy a franciák segítsék a magyar hadsereg felszerelését, és ugyanakkor jegyzékben hasonló kéréssel fordult a budapesti angol és olasz főmegbízottakhoz. Ebben a szituációban kellett megoldani a kormány belső konszolidációjának pillanatnyilag legfontosabb problémáját, a földreform kérdését. „Az új pártban — írta a Pesti Napló — a kormány megalakulása előtti napon — egész nyíltan beszéltek szombaton (július 17-én) este arról, hogy a helyzet tulajdonképpen csak nyolc napra oldódik meg. Nyolc napon belül dől el a földreform sorsa. Ha Nagyatádi Szabó javaslatát leszavaznák, ez esetben a kisgazdapárt vezére kivonul a kormányból, és ellenzékbe megy."9 5 Lázas tanácskozás folyt ezekben a napokban a nemzetgyűlés elé terjesztendő földreformjavaslatokról. Először egy kilenctagú,9 6 majd egy négytagú bizottság tárgyalta az ügyet. Végül ez utóbbi bizottság9 7 július 30-i ülésén megállapodtak a földreformra vonatkozó törvényjavaslat végleges szövegében. Ha még nem is merték nyíltan megírni, nyilvánvaló a lapok fogalmazásaiból, hogy Rubinek tervezete győzött.9 8 Ezután 1920. augusztus 15-én Horthy kinevezte Rubineket kereskedelemügyi, Nagyatádi Szabót földművelésügyi miniszternek. Három nap múlva Nagyatádi Szabó a nemzetgyűlésben beterjesztette a Rubinek által készített földreformjavaslatot, mint saját tervezetét.9 9 93 OL. Kiim. res. pol. 1920-41-220. 94 OL. Kiim. res. pl. 1920-238. 95 Pesti Napló, 1920. július 18. 96 Tagjai: Rubinek, Nagyatádi Szabó, Sokorópátkai Szabó, Haller, Bethlen, Mayer János és Szomjas Lajos földművelésügyi államtitkárok, Mattyasovszky miniszteri tanácsos, földművelésügyimi nisztériumbeli előadó, és az elnök, Teleki. Ebben a bizottságban Nagyatádi Szabó kisebbségben volt. Pesti Napló, 1920. július 18. Teleki, Nagyatádi Szabó, Rubinek és Haller. 98 Pesti Napló, 1920. július 31-én így kezdi a bizottsági ülésről szóló tudósítását: „A Rubinekféle eredeti tervezet annyiban módosul..." 99 J Másnap, 1920. augusztus 19-én azt írta az Uj Barázda, hogy Rubinek „készen adta át a javaslatot (a földreformjavaslalot — Sz. M.) utódának, Nagyatádi Szabó Istvánnak." Ez minden bizonnyal így történt, mert Nagyatádi Szabó kinevezése előtt és a törvényjavaslat nemzetgyűlési bemutatása előtt a kormány 1920. augusztus 12-i ülésén Rubinek terjesztette a minisztertanács elé a földbirtokreformra vonatkozó törvényjavaslat teljes szövegét. OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. augusztus 12. Közigazgatási mt. 2.
