Századok – 1990

Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423

AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 427 aratómunkásokban „felesleg" volt, a földbirtokosok távolabbi megyékből, sőt Szlovákiából akartak hozni aratókat — méghozzá magasabb bérért —, hogy saját megyéjük aratómunkásait ne kelljen alkalmazniuk. Rubinek szerint bosszúból tették ezt, hogy megbüntessék saját vidékük szegényparasztjait a forradalmak idején tanúsított magatartásukért. Ez a jelenség olyan méreteket öltött — és annyira publikussá vált —, hogy még április 17-én körrendeletben kérte a földművelésügyi miniszter a megyék alispánjait és a kormánybiztosokat: „igyekezzenek hatni a birtokosokra, ne szerződtessenek idegen munkásokat". Úgy látszik azonban, hogy a nagy- és középbirtokosok semmibe vették a kisgazdapárti földművelésügyi miniszter „kérését", mert egyedül Kaposvár környékén — ezt Rubinek mondta június 9-én — 1300 munkás maradt aratási szerződés nélkül.1

3

Közvetlenül a tiszántúli választások előtt fokozódott a parasztság ellen alkalmazott terror. A kormány június 1-i ülésén Rubinek mellett először lép fel Nagyatádi Szabó is a katonaság hadjárata ellen. A választási küzdelemben „a katonatisztek igen nagy erőszakoskodásokat követtek el — mondta —, amely ellen a legerélyesebben kell tiltakozni. A tisztek egyenesen beleavatkoznak a választási agitációba, s embereket letartóztatnak..." Rubinek szerint a kisgazdapárt ezeket az állapotokat „a választásokig kénytelen tűrni, azután azonban véget fog vetni ezen dolgoknak és felborítja a mai helyzetet."14 Drózdy és Cserti képviselőknek a nemzetgyűlés egymást követő június 5-i és 8-i ülésén elhangzott felszólalásaiból kitűnik, a szegényparasztság és a kisgazdák ellen irányuló represszáliák és a terror erre az időre elérte a kisgazda képviselőket is.1

5

Ez a legjelentősebb politikai szál — a parasztság ellen irányuló terror —, amely 1920 tavaszától átvezet 1920 nyarán a nyílt kormányválság időszakához. A terror, amely június elején már a kisgazda képviselőket fenyegette, beavatkozott a választásokba, a nyílt válság időszakában (és azt követően) a kisgazdapárti minisztereket, a párt vezetését sújtotta. Csak így lehet értelmezni Horthy magatartását, aki — semmibevéve a parlamentarizmus legelemibb játékszabályát — nem a parlamenti választásokon kétszer győztes párt, nem a legnagyobb párt képviselőjét, Rubinek Gyulát akarta miniszterelnöknek jelölni.1

6

Annak ellenére hogy a lelépő miniszterelnök, Simonyi-Semadam és a kisgazdapárt is Rubinek Gyulát javasolta a kormány vezetőjének.1

7 Horthynak és környezetének nem tetszett, hogy Rubinek nemcsak a nemzetgyűlés június 5-i zárt ülésén bírálta a hadsereget,1

8

de a katonatiszti terrort a kor-13

I. Nemzetgyűlési N. III. k. 270-271. 14

OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. június 1. 23. n. p. 15

Népszava, 1920. június 6., Az Ember 1920. június 13. 9-11. I. Nemzetgyűlés N. III. k. 222-223., 248., 250. 16

Pesti Napló, 1920. június 23. Világ, 1920. július 1. 17

A kisgazdapárt vitathatatlan és egyetlen jelöltje a kormányfői posztra csak Rubinek volt, Nagyatádi Szabó az új kormányban csak a földművelésügyi tárcát akarta megszerezni. Pesti Napló, 1920. június 29., július 1. Pesti Hírlap, 1920. június 23., Virradat, 1920. június 23., 1920. július 1. De még a Szózat is azt írja 1920. június 29-én: ,,A kisgazdapárt Rubinek miniszterelnöksége mellett." 18

Ember, 1920. június 13. 9-11. old.