Századok – 1990

Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383

402 MAJOROS ISTVÁN alakítására.8 6 A kormányhivatal mellett a transzszibériai vasút mentén a nagyobb városokban - Omszk, Irkutszk, Harbin, Vlagyivosztok - a franciáknak, angolok­nak, amerikaiaknak, japánoknak egyaránt konzuli, illetve főkonzuli képviseletük volt. A japánoknak az előbbieken kívül még Habarovszkban, Blagovescsenkben és Csitában is.87 Lapom aréde a szövetségesek szibériai politikájáról azt írta, hogy erőfeszíté­seik nem voltak összehangolva, s „kapcsolatuk az orosz hatóságokkal politikájuk ellentmondásait, ingadozásait tükrözi." Szerinte csak az angolok és a franciák po­litikája nevezhető határozottan antibolseviknek. Az omszki kormány „Kolcsak admirális kormánya az egyedüli szabályos orosz kormány, amelyik valóban stabil elemet képvisel a bolsevik káosszal szemben. Újabb győzelmei a szovjet hatalomnak olyan csapást jelentettek, amelyek végzetesek lehetnek. A jövő Oroszországa helyreállításának legfőbb elemeként jelenik meg." - állapítja meg a francia vezérkar összegző jelentése az omszki kormányról.8 8 Az 1919 márciusában megindított Kolcsak-offenzíva valóban sikeresen indult, elérték Ufát, Vjatkát, s a Volga vonaláig nyomultak előre. Kolcsak célja Moszkva elérése volt, s ebbe az irányba támadott Gyenyikin is. Nyugaton pedig Jugyenyics Petrográdot fenyegette. A fehérek, s különösen Kolcsak sikerei nagy reményt keltettek az antant kormá­nyokban. A győzelmek támogatására elhatározták, hogy hivatalosan is elismerik Kolcsakot, s erre 1919. június 12-én valóban sor került. Az admirálist Oroszország ideiglenes kormánya vezetőjének ismerték el, s antant ösztönzésre hasonlóképpen cselekedett Gyenyikin és Jugyenyics is. Kolcsakot Párizsban Lvov herceg és Csajkovszkij képviselte, s a békekon­ferencián a négyek tanácsa az orosz kérdés tárgyalásakor meghalgatta Csajkovsz­kijt.89 Wilson kifejtette neki, hogy csak olyan kormányt támogatnak, amelyik va­lóban demokratikus rezsimet valósít meg, s a földet a parasztoknak adja. Válaszá­ban Csajkovszkij megalapozatlannak tartotta azokat az állításokat, miszerint Kol­csak kormánya reakciós lenne. Ennek szerinte ellentmond az a tény, hogy a kor­mány a „szibériai népre támaszkodik, Szibéria pedig demokratikus ország". Ezen kívül nincsen nagybirtok, s az igazi hatalom a parasztok kezében van. „Ezért Kol­csak admirális kormánya, még ha volnának is más tendenciái, arra lenne kény­szerítve, hogy egy demokratikus utat kövessen." Ezután Szibériát összevetette Dél-86 Az angolok Charles Elliot-t nevezték ki. A franciákat először Regnaull képviselte, 1919 ta­vaszín Martel váltotta fel, ősszel pedig Maugras került a helyére. 87 AMG 7 Ν 808 Tokyo, 20 mai 1919. A már említett képviseletek mellett a franciák rendelkez­tek még egy gazdasági misszióval, mely a kormányhivatalhoz tartozott. Az angolok Knox katonai missziója mellett egy vasúti missziót is működtettek. Amerikaiak: Stevens vasúti missziója, a Young Men Christian Association és az amerikai Vörös Kereszt. Japánok: vasúti misszió, Vörös Kereszt, egy gazda­sági és egj vezérkari misszió. AMG 7 Ν 812 15 mai 1919 Note sommaire sur la situation en Sibérie. 89 Paul Mantoux: id. m. 27-29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom